A Hajógyár és az A38-as hajó közös programsorozatára látogathattak el az érdeklődők kedd este nyolc órakor, ahol egy rendkívüli előadás keretein belül ismét a zene és a szöveg egyvelege került terítékre. S mi sem lenne jobb program egy kellemes nyári estén, mint egy minden ízben pozitív, kedélyes és örökké boldog fiatalember humoros, de egyben mégis komoly történeteit hallgatni, melyek kiegészülnek a hallgatóság által immár jól ismert dallamokkal. Az est házigazdája, Erdős Viki Csorba Lórántot, a Lóci Játszik frontemberét köszönthette színpadán, akinek – mint ahogy már az elején elárulták – három Lóci-dalon keresztül próbálják bemutatni az előadó igencsak különleges dalszerzői metódusait. Csorba Lóránt egy nagyszerű előadó és dalszövegíró – mondja Erdős Viki, amelynek érzékeltetésére első találkozásukat is felidézte, egy 2015-ben megrendezett dalszerzői estet, ahol Erdős Viki szerint Csorba Lóránt a Tankcsapda Be vagyok rúgva című dalát elemezgetve kitért még a legapróbb alany-állítmány egyeztetési hibákra is.
Az összetett szövegvilág azonban különféle előadók sokszínű stílusában gyökerezik, olyan ihletforrások ezek, melyek nagy mértékben befolyásolták az egyediségében előtűnő Lóci-stílus kialakulását, megszületését. Csorba Lóránt ugyanis a találkozásra reflektálva elmesélte – már 2015-ben is számos külső hatás érte zenei ízlését, s mivel igencsak későn, 31 évesen vált az év felfedezettjévé, így képtelen konkrét, illetve rövid felsorolást adni mindazokról, akik személyükkel, munkásságukkal hozzátettek valamit a ma már kiforrott dalszövegírói készségéhez.
– jegyezte meg humorosan a frontember, akinek mai napig fontos inspirációs forrása a brazil könnyűzene, s habár elmondása szerint mindez nem tud teljes egészében korrelálni a magyar néplélekkel, mégis úgy gondolja, hogy olyan út ez, amin érdemes végig menni. A felsorolásban természetesen magyar klasszikus költőink is helyet kaptak, valamint – tette hozzá az előadó – ha nem csupán magát a (dal)szöveget helyezzük fókuszba, a The Beatles ismerete nélkül a kortárs könnyűzene szinte teljességgel értelmezhetetlen. Basszusgitáros karrierjének alakulását is Paul McCartney-éhoz hasonlítja, ugyanis Tausz Gábor éppen alakuló rockzenekarának alapítására kérte fel az előadót, akinek már csupán az édesapjától megörökölt basszusgitár maradt az egyetlen rendelkezésére álló hangszere. A közös zenélések gyümölcseként pedig létrejött egy – még azóta is kiadásra váró – Cseh Tamás-életérzés szülte dal, mely a frontember karrierjének kezdő szakaszát is szépen magyarázza.
A gyermekkorból összegyűjtött emlékek színes tárházában mindig felbukkan egy meghatározó pillanat, amely nagy mértékben képes befolyásolni egy élet történetét, így a frontember is mosolyogva barangol vissza abba a szobába, ahol – miközben természetesen őrjöng a pankráció – megírja élete első dalát, ami tulajdonképpen nem több célt szolgál, mint az akkordváltások lehető legegyszerűbb elsajátítását. S persze nem maradhat el a Lóci-féle energikus színpadi jelenlét sem: önmagát meg nem hazudtolva, egy szál gitár kíséretében teremti meg újra a családias és elkerülhetetlen szórakozásba torkolló fantasztikus hangulatot.
Erdős Viki – reflektálva az előadásra – Hajós Andráshoz hasonlította Lóci stand-up comedy jellegű színpadi megjelenését, majd pedig a két előadó között kialakult szakmai, illetve baráti kapcsolatról kérdezte a zenekar frontemberét. Egy újabb emlékidézést követően Csorba Lóránt elmesélte hallgatóságának, hogy 13-14 éves korában találkozott először Hajós munkásságával és teljességgel hatalmába kerítette az a fajta szabadság, melyet a zenéiben tapasztalt – mindez pedig óriási hatást gyakorolt a Lóci Játszik zenei fejlődésére, hiszen egy stílusokat átölelő zenekar született meg a változatosság jegyében. A két előadó azóta szakmai és baráti kapcsolatot is ápol, s mint kiderült, Hajós és Csorba Lóránt szemlélete szinte mindenben megegyezik, előbbi elégedetten konstatálta a Lóci Játszik rajongótáborának bővülését.
„Úgy kell dalokat szerezni, hogy mindenkihez tudjon szólni.” A Lóci Játszik őszinte életszemléletéhez tartozik a páratlan jókedv, melyet igyekeznek minden alkalommal a színpadra és egyúttal az emberek szívébe is becsempészni. Csorba Lóránt dalszerzői módszerének egyik örökös „kritikája” – s egyben legnagyobb különlegessége – a vidám dallamokban rejlik, olyan szöveg és zene párosításban, mely képes egy letargikusnak vélt témát is latinos vérmérséklettel színre vinni. „Ha komoly dolgokról beszélsz, nem lehetsz jókedvű?” – teszi fel a kérdést Csorba Lóránt, aki ezt követően az Ó, nincs című dal eredetéhez vezeti a hallgatóságát. Elmondása szerint egy szomorú számot szeretett volna megírni, amikor is igencsak hamar konstatálta:
A szomorkás dalszöveg és elégikus dallam párosítása egyáltalán nem illeszthető be a Lóci Játszik által megalkotott műfajokba, nem tudnak – és nem is tudhatnak – hitelesen létrehozni egy ilyen jellegű számot. Éppen ezért az Ó, nincs, habár szövegét tekintve, egy unalmas felsorolás a mindennapokban felbukkanó hiányokról, mégis egy latinos dallamú, majd a végén egy már-már imába, mantrába torkolló remekművé nőtte ki magát, mely garantáltan elfeledteti közönségével a vélt és valós problémákat. Mi sem mutatja ezt jobban, mint egy rögtönzött, közönség segítségével megvalósított éneklés, ahol csak úgy röpködnek a tapsok és az ó nincsek. Csorba Lóránt elmondása szerint A szociálisan érzékeny daltól kezdve a Nem táncolsz jobban mint énen keresztül egészen az Ó, nincsig mindegyik szám úgymond a Lóci-féle felsorolásköltészethez tartozik – egy olyan technika ez, amelyben a felsoroltak segítségével könnyedén le tudja írni az adott szituációt. Erdős Viki kíváncsi volt még Csorba Lóránt jegyzeteire és jegyzetelési módszereire is – a zenész-frontember elárulta, ha lenne balatoni nyaralója, akkor minden bizonnyal ott írná a dalszövegeit, de mivel nincs, így maradnak az egyszerű és gyors telefonos, illetve a gmail draftos feljegyzések. Mindemellett a beszélgetés közben elhangzott egy eddig még nem hallott érdekesség is: a zenész egy alkotótáborban lehetőséget ad zenésztársainak megírni egy következő Lóci Játszik-számot.
Az előadás végéhez közeledve kezdetét vette a második dalszövegírói metódus bemutatása, melyet a Te leszel a feleségem című szám segítségével tettek érzékelhetővé. Csorba Lóránt többek között azt is elárulta, hogy ez a dal tulajdonképpen önmagát írta meg, négy év elteltével sikerült csupán a tökéletesítése. Utalt a dalszerzői folyamat kialakulásának nehézségeire, egy szöveg megírásának számos akadályára, amiket csak nagyon kevés esetben lehetséges megkerülni, így máris érthető:
Ahhoz pedig, hogy az elmondottakat kellőképpen alá tudja támasztani, végigvezette a kezdetben kissé szétszórtnak tűnő dalszöveg alakulását a Te leszel a feleségem tökéletesítéséig.
Csorba Lóránt dalszövegírói metódusának utolsó – harmadik – szakaszához érve a zenekar harmadik nagylemezének, a Rózsa utca felvezető dala, a Panelparadicsom létrejöttét mutatták be. Kiderült, számos verzió elkészült a tökéletesítést megelőzően, többek között a B.O.C.S is egyfajta kísérletezésként valósult meg. A dal ősforrása egy 1977-78-as Kelj fel című szám, melyet az édesapjától „kapott”, hogy némi javítgatással egy iszonyatosan jó Lóci-számot faragjon belőle. A hosszan tartó munka meghozta gyümölcsét és megvalósult a második otthonáról – a panelról – szóló zeneszáma, melynek klipje 2021-ben megnyerte a legjobb performansznak járó díjat a magyar klipszemlén. S miután a Fonogram-díjas zeneszerző beavatta vendégeit a tökéletes refrén megírásának rejtelmeibe, kezdetét vette a koncert, mely eddig még nem hallott izgalmas történetekkel egészült ki. Így hallhattunk először többek között az Annamari címet viselő kedves kis dal történetéről is, mely egy Fehér Anna nevezetű hölgynek adott szerenádként született. A történetekkel kiegészített rövid koncert így valóban felhőtlen jókedvvel és nevetéssel zárta le a Hajógyár és az A38-as hajó által újfent megrendezett zene és szöveg összefonódásáról szóló estéjét.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.