Rózsaszínbe burkolózott a Művészetek Völgyének Petőfi-udvara egy péntek délutáni beszélgetésen, amikor a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva, a magazin Szerelem lapszámának egyik interjúalanya, Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta, valamint egy fiatal színészpalánta, Lipics Franciska, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés osztályának hallgatója a birtoklás, a hűség és még sok ehhez hasonló, érdekesebbnél-érdekesebb témakörön keresztül megpróbálták felfejteni a – több szempontból is felfejthetetlennek tűnő – szerelem fogalmát.
A szakmát képviselő Kozma-Vízkeleti Dániel gondolatait Szécsi Margit nagyszerű versei egészítették ki Lipics Franciska előadásában, a művek pedig tökéletesen alátámasztják Bonczidai Éva azon gondolatait, hogy a művésznő korántsem skatulyázható be pusztán a költőfeleségek szűkös kategóriájába.
„Férfiak, nők, másként mocskosak,
megérezték gyönyörű magányod,
veled akartak tiszták lenni,
megmosták a kezeidet,
kifizették a vacsorádat
s de nagy kurva lehetsz te is
hogy elfogadtad az alázat
s az érdek kettős hódolatát…”
(Szécsi Margit: Magamhoz)
A vers után a beszélgetés résztvevői megválaszolták, mi is az a nagybetűs szerelem. A családterapeuta elsőként a szerelem fogalmának tág jelentéshorizontjaira világított rá; mert bár sokszor bele sem gondolunk, de: az emberek rendszeresen „beleszeretnek” egy-egy puszta használati tárgyba; szülőként a szeretet már-már imádattá, s így szerelemmé alakul át, de még az Isten iránt érzett szerelem sem szokatlan a hívő lelkeknek. „Egy felfokozott érzés, sodró erejű élménymód, mely száz százalékban irracionalitás és nagyon nehéz természettudományos módszerekkel vizsgálni” – összegezte gondolatait a szakember.
A beszélgetés további kérdéseket is érintett: meg lehet-e vagy meg kell-e egyáltalán menteni minden kapcsolatot? Kozma-Vízkeleti Dániel szerint egy párkapcsolat sikeressége a kapcsolatba fektetett energián, illetve a szándékon múlik, a terapeuta csupán rávezetést segítő kérdéseivel tudja felnyitni a párok szemét egy-egy problémára. Szóba került a birtoklás kérdése, a barátok szerepe, amikor párkapcsolati tanácsadásra kerül a sor, és a terapeutát arról is megkérdezte az előadás házigazdája, hogy mint a téma szakértője, mennyire jelent előnyt neki az évtizedek során elsajátított tudása a párkapcsolatok terén.
Az utolsó blokk, a hűség témakörének részletes megvitatása után Bonczidai Éva ismét egy elgondolkodtató kérdést intézett a szakemberhez: „Miért találta ki az ember a szerelmet?” A válasz pedig így hangzott: „A szerelmet arra találtuk ki, hogy rávegyen bennünket olyasvalamire, amit amúgy nehezen tennénk meg, ez pedig az elköteleződésről hozott nagyon nehéz döntés.”
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.