Mihály Réka: Csíki Jazz, avagy jazz a javából

2022. augusztus 02., 18:37
Camille Bertault / Fotó: Mihály Réka

Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott. A Petőfi-színpadon 17 órától ingyenes, míg a Mikó-várban 19 órától beugrós koncerteken lehetett részt venni.

Az ötnapos rendezvény július 27-én, szerdán a Petőfi-színpadon startolt a Random Trip és a Seven Seconds In the Future Vibe Changers premierjével. A két népszerű improvizációs csapat fergeteges hangulatú klubestjének zenei társasjátékába a helyi zenészek is bekapcsolódtak. Az örömzenélésből az is kiderült, hogy az este folyamán ki bírta a legerősebben a vibe-ot, vagyis kinek a zeneisége, jelenléte volt a legenergikusabb, az adott zenéhez leginkább passzoló. Csürtökön a Folkfantastic előadásával folytatódott a Petőfi-színpad műsora. Pénteken az Edina & Friends, vasárnap Danics Dóra és Sinha Róbert előadását élvezhette a nagyérdemű.

A csíki nyarak kedvelt rendezvényén, csütörtökön a Mara-Caue Project teremtett igazi fesztiválhangulatot a szamba, bossa-nova és más kevésbé ismert brazil zenei elemek ötvözésével. A zenekar zongoristája, Alexandru Olteanu az új generációt képviselte a csapatban, aki az online tér használatát nevezte egyik fontos megkülönböztető elemnek az új és a korábbi generációk zenészei között.

„Az önkormányzati munka kezdetén csapatommal együtt célként tűztük ki, hogy Csíkszereda a találkozások városa legyen. Az a hely, ahová eljönnek a különböző művészetek, szakmák, sportágak képviselői, a hely, ahol itt hagynak valamit, és amelynek hírét viszik, amikor elmennek innen. A jazzfesztivál egy ilyen találkozási pont, lehetőség. Nekünk, városlakóknak egymással, az idelátogatókkal és a vendégeknek, meghívottaknak pedig mindazzal, amit Csíkszereda jelent” – hangzott el Korodi Attila polgármester fesztiválmegnyitó köszöntőjében.

Pocsai Kriszta és a Bágyi Balázs New Quartett repertoárjában Shakespeare-szonettek is szerepeltek. Az est nagyszínpadi koncertjeit a Random Trip újabb fellépése zárta.

Pénteken a Mikó-várban a Radu Valcu Quintett (az RVQ) lépett közönség elé. A 2018-ban alakult fiatal formáció zenéjét a jazz, a fúzió, a klasszikus és a világzene ihlette, akiktől a Daydream című albumról a Visions EP néhány részét, illetve két premiert is hallhattunk az új, Shapes című albumunkról. A New York-i Nat Osborn Band lendületes és eklektikus zenéjével folytatódott a péntek esti program. Igazi világklasszis volt a Grey Paris berlini trió. Zenéjüket „filmes elektroakusztikus jazzként” jellemzik. A Medea című utolsó albumukról is mutattak be részeket, amelyek a dinamikán, hangtereken és különböző hangszíneken alapuló dallamos történetek voltak. „Ezek a történetek különböző kultúráinknak köszönhetően jöttek létre, hiszen a zenekar két tagja Németországban, egy pedig Görögországban nőtt fel. A Medea album fő inspirációs forrása a női erő, ugyanakkor az egyenlőségért, elismerésért folytatott küzdelem. Az ősi mítosz szerint Medea hercegnő pontosan az egyik első olyan női történelmi személyiség, aki kiállt és küzdött a túléléséért és a tiszteletért. A téma még mindig aktuális és a jövőben is jelen lesz” – olvasható a fesztiválstábnak adott rövid interjúban. 

Szombaton Camille Bertault fiatal francia énekesnőt hallhattuk, majd a polgári Magyarország zenéjét, világát idézte meg a Hot Jazz Band. A hosszan tartó vastaps az esőben sem maradt el, és ez alkalommal a fesztivál főszervezőjének, Szilágyi Nórának is szólt, és nemcsak a néhány dal erejéig tartó közös fellépés okán kapta, hanem benne volt a közösség köszönete a kitartó, szenvedéllyel végzett több évtizedes munkájának dicsérete is.

Fellelhető-e ma és, ha igen, miként a polgári világ értékrendje Bényei Tamás zenekarvezető szerint: „Ha jól látom, a politikában e mentén határozza meg magát a jobboldali közösség. Tehát a társadalmi mozgásokban érzékelhető a polgári értékrend jelenléte. Ez azért fontos, mert a konzervatív gondolkodás organikusan képzeli ezt a fejlődést, és ez okozza a legkevesebb konfliktust. Sajnos a hétköznapok szintjén meglehetősen eltávolodtunk ettől mi, anyaországiak. Ha a nagyszüleink, az 1900-as évek elején született, a 30-as években fiatal emberek metakommunikációja jelenti ezt, ha a régi filmeken látott viselkedéskultúra, az akkori latinos műveltség számít annak, akkor nehéz a dolgunk. Túlságosan közönséges lett a közélet hangneme, kiveszett minden udvariasság, finomság, műveltség. Erdélyországban tapasztaltam azt a bizonyos régies viselkedéskultúrát, de fennáll a veszély, hogy a televíziózás, a kortárs könnyűzenei kultúra, a felfokozott, szabados érzékiség hosszú távon itt is erodálja majd a pozitív konvenciókat. Dolgozzunk rajta, hogy ne így legyen.”

A jazz egy folyamatosan formálódó műfaj, hiszen a körülötte levő zenei stílusok fejlődéséből táplálkozik.

„Nekem a jazz a szabadság zenéje. Bátorságra, a pillanat megélésére, a másikra figyelésre, önzetlenségre tanít, és csak akkor igazán jó, ha teljesen el tudod engedni magad, ha át mered adni magad a bizonytalannak, és mered hagyni, hogy csak megtörténjenek a dolgok a színpadon – summázta szenvedélyét a csíkiak nagy kedvence, Sárik Péter. A vasárnapi koncertre a Trió két vendéggel, Luiza Zannal és Gyárfás Istvánnal érkezett.

„A jazz az egyetlen olyan zene, amelyben a nézőnek nem lehetnek elvárásai, mivel még maguk a zenészek sem tudják, hogy egy koncert milyen irányba alakul majd. A hangokkal, hangulatokkal, ritmussal, harmóniával és zenével való kísérletezés teljes szabadsága teszi a jazzt a föld legszabadabb zenéjévé” – tudtuk meg Luiza Zantól, aki hangsúlyozta, hogy szereti Erdélyt, szereti Magyarországot és szereti a saját kulturális örökségét is.

„Szeretem az embereket! Adni szeretnék (és nem elvenni!) azoknak, akik eljönnek, és meghallgatnak. Hiszem, hogy ezáltal is jobbá tehető a világ!” – összegezte ars poetikáját Gyárfás István.

Vasárnap láthattuk a fesztivál sztárfellépőjét, az Örményországban született amerikai zeneszerzőt, jazz-zongoristát, Tigran Hamasyant, aki a The Call Within című, 2020-ban kiadott lemezét mutatta be. A fesztiválestéket jam session zárta az ANT bárban, ahová az érdeklődőket jazzvonat, a fellépőket oldtimer autók szállították.

A fesztivál idei arculatát Fazakas Barna képzőművész készítette el, aki hosszú idő után Belgiumból költözött haza, Székelyföldre. Kedvelt DJ, és ismert a reklámgrafika piacán is. A Csíki Jazzfesztivál fellépőinek fotóit felhasználva kollázsokat készített. A kollázsportrék színesek, dinamikusak, energikusak, különböző térszerkezettel, akárcsak a jazz. A rajongók szuvenírként a fesztiválarculati elemeit szatyron, övtáskán, tolltartón is hazavihették.