Február 15-én bemutatták a Frici & Aranka című filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Köszöntőbeszédében Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója rávilágított arra, hogy az elmúlt időszakban tizenhat díjnyertes pályamű készült el, ezek között található a Frici & Aranka romantikus tévéfilm, melyet elsőként mutattak be. A Nemzeti Filmintézet támogatásával, Tóth Tamás rendezésében készült alkotás a kortársai körében zseninek tartott Karinthy Frigyes költői-írói alakját formálja meg (de számos más, a korszakhoz kapcsolódó irodalmi toposz, illetve ismert szövegrészlet kerül előtérbe a filmben), ugyanakkor persze egy kiterjedt szempontrendszer alapján építkezik, témavilágában és hangulatában a századelőt hozza közel.
A film bemutatóján Juhász Anna a film gondolati előzményeivel kapcsolatosan röviden beszélt arról, miként kapcsolódik a századfordulós irodalmi élethez, illetőleg mit szeretne kiemelni a film segítségével az irodalomhoz kapcsolódó személyes, ugyanakkor kollektív kötődésből.
Juhász Anna a filmben megidézett kávéházi kultúrával több mint tíz éve áll közvetlen kapcsolatba, számos irodalmi eseményt szervezett azóta is – a korabeli hangulat most a film által tud életszerűvé válni a nézők számára. Folytonosságot biztosít a két időszak között, hogy a jellegzetes témák, élethelyzetek „most is sokunkat megérintenek”; valamiképpen mindannyian kapcsolódunk a New York kávéház vagy éppen a Hadik kávéház világához, az irodalmi gondolkodásmódhoz, nyelvhez, művekhez, a magyar irodalom klasszikusaihoz.
A filmnek két központi alakja van: Karinthy és a második felesége, az Ady Endrére és több más neves irodalmi képviselőre nagy hatást gyakorló orvos, Böhm Aranka. A kultikus irodalmi közélet bemutatásával párhuzamosan jelenik meg kettejük szerelmi élete az 1917 és 1938 közötti időszakban, de a háttérben jelen van az irodalomtörténeti szempontból is rendkívül értékes kapcsolati háló olyan nevezetes alkotó egyéniségekkel, mint Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád vagy Déry Tibor. Azt is mondhatjuk, hogy Karinthy és Böhm Aranka ismert szerelmi történetét a Frici & Arankában más perspektívából szemlélhetjük, hiszen az alkotás Juhász Anna elképzeléseinek megfelelően Böhm Aranka belső világát helyezi előtérbe, az ő nézőpontjából értjük meg a szerelmi kapcsolati döntéseit, a történések logikáját, rövid életének lezárását. Böhm Aranka indíttatásai, vívódásai nagyításban, új megközelítésben jelennek meg a nézők előtt, ezekhez képest másodlagos szál a korszak jellegzetes irodalmi hátteréhez kapcsolódó élmény- és tudásanyag. A Karinthy Frigyes életművét és élettörténetét jól ismerők számára is újszerű találkozás lehet a film. Ennek jelentőségéről, belső értékeiről, a film látásmódjáról, verbális és vizuális megoldásairól, valamint a film célközönségéről érdemes lesz értekezni a továbbiakban.
A korszak és a karakterek irodalmi hitelességére alapozó forgatókönyv, illetve filmterv Vajda Anikó író és Fráter Zoltán irodalomtörténész munkája révén készült el (Fráter Zoltán a kor szakértőjeként ismert), a szereplőket a Karinthy Színház és a Magyar Teátrumi Társaság művészei közül válogatták össze: a főszerepben Bölkény Balázs és Szakács Hajnalka, további szereplők pedig Hajdu Tibor, Eke Angéla, Balázs Andrea, Erdélyi Tímea, Marton Róbert, Sütő András, Tenki Dalma, Páder Petra, Mikola Gergő, Pásztor Ádám, az operatőr Szecsanov Martin, producere Csáky Attila.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.