Február 15-én bemutatták a Frici & Aranka című filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Köszöntőbeszédében Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója rávilágított arra, hogy az elmúlt időszakban tizenhat díjnyertes pályamű készült el, ezek között található a Frici & Aranka romantikus tévéfilm, melyet elsőként mutattak be. A Nemzeti Filmintézet támogatásával, Tóth Tamás rendezésében készült alkotás a kortársai körében zseninek tartott Karinthy Frigyes költői-írói alakját formálja meg (de számos más, a korszakhoz kapcsolódó irodalmi toposz, illetve ismert szövegrészlet kerül előtérbe a filmben), ugyanakkor persze egy kiterjedt szempontrendszer alapján építkezik, témavilágában és hangulatában a századelőt hozza közel.
A film bemutatóján Juhász Anna a film gondolati előzményeivel kapcsolatosan röviden beszélt arról, miként kapcsolódik a századfordulós irodalmi élethez, illetőleg mit szeretne kiemelni a film segítségével az irodalomhoz kapcsolódó személyes, ugyanakkor kollektív kötődésből.
Juhász Anna a filmben megidézett kávéházi kultúrával több mint tíz éve áll közvetlen kapcsolatba, számos irodalmi eseményt szervezett azóta is – a korabeli hangulat most a film által tud életszerűvé válni a nézők számára. Folytonosságot biztosít a két időszak között, hogy a jellegzetes témák, élethelyzetek „most is sokunkat megérintenek”; valamiképpen mindannyian kapcsolódunk a New York kávéház vagy éppen a Hadik kávéház világához, az irodalmi gondolkodásmódhoz, nyelvhez, művekhez, a magyar irodalom klasszikusaihoz.
A filmnek két központi alakja van: Karinthy és a második felesége, az Ady Endrére és több más neves irodalmi képviselőre nagy hatást gyakorló orvos, Böhm Aranka. A kultikus irodalmi közélet bemutatásával párhuzamosan jelenik meg kettejük szerelmi élete az 1917 és 1938 közötti időszakban, de a háttérben jelen van az irodalomtörténeti szempontból is rendkívül értékes kapcsolati háló olyan nevezetes alkotó egyéniségekkel, mint Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád vagy Déry Tibor. Azt is mondhatjuk, hogy Karinthy és Böhm Aranka ismert szerelmi történetét a Frici & Arankában más perspektívából szemlélhetjük, hiszen az alkotás Juhász Anna elképzeléseinek megfelelően Böhm Aranka belső világát helyezi előtérbe, az ő nézőpontjából értjük meg a szerelmi kapcsolati döntéseit, a történések logikáját, rövid életének lezárását. Böhm Aranka indíttatásai, vívódásai nagyításban, új megközelítésben jelennek meg a nézők előtt, ezekhez képest másodlagos szál a korszak jellegzetes irodalmi hátteréhez kapcsolódó élmény- és tudásanyag. A Karinthy Frigyes életművét és élettörténetét jól ismerők számára is újszerű találkozás lehet a film. Ennek jelentőségéről, belső értékeiről, a film látásmódjáról, verbális és vizuális megoldásairól, valamint a film célközönségéről érdemes lesz értekezni a továbbiakban.
A korszak és a karakterek irodalmi hitelességére alapozó forgatókönyv, illetve filmterv Vajda Anikó író és Fráter Zoltán irodalomtörténész munkája révén készült el (Fráter Zoltán a kor szakértőjeként ismert), a szereplőket a Karinthy Színház és a Magyar Teátrumi Társaság művészei közül válogatták össze: a főszerepben Bölkény Balázs és Szakács Hajnalka, további szereplők pedig Hajdu Tibor, Eke Angéla, Balázs Andrea, Erdélyi Tímea, Marton Róbert, Sütő András, Tenki Dalma, Páder Petra, Mikola Gergő, Pásztor Ádám, az operatőr Szecsanov Martin, producere Csáky Attila.
Két szempont, de egy közös érdek: így lehet összefoglalni a 2022. február 11-én, a Budavári Palotában tartott avatóünnepség legfőbb üzenetét. Ezen a szakmai rendezvényen került sor az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának az átadására és az OSZK, valamint a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindítására.
Milyen volt egy Anjou-kori székely lovasíjász? Hogyan alakult ki a rendtartó székely falu? Milyen szerepet töltöttek be a székely hadszervezetek a különböző történeti korszakokban, és milyenek voltak a hadviselési szokásaik? Mikortól vált a székelység a magyar nemzet részévé? Milyen mítoszok lengik be a kollektív emlékezetet? És miért fontosak a jövő generációi számára is a háborús veteránok visszaemlékezései? Minderre választ kapunk, ha ellátogatunk Székelyföld első állandó hadtörténeti kiállítására, a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba.
2022-ben Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő születésének századik évfordulója tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum, Juhász Anna irodalmár vezetésével centenáriumi eseménysorozatot indított.
Február 14-től június végéig ismét Itáliai utazásra hívja nézőit az Uránia. Immár negyedik alkalommal hirdetik meg az olasz tájakhoz, városokhoz kötődő vetítéssorozatot, amelyben új és klasszikus játékfilmek segítségével, a Budapesti Olasz Kultúrintézet együttműködésével ismét végigkalandozhatunk az Appennini-félszigeten, és felfedezhetjük az olasz filmművészet rendkívüli értékeit.
Lőrincz P. Gabriella 1982. március 23-án született Kárpátalján, Beregszászon. A Térey János alkotói ösztöndíjas költő, író a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet irodalmi referense, kulturális szervezője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója. Jelenleg Nógrád megyében, Szandán él családjával. Legutóbbi kötete 2018-ban jelent meg, Átszállás előtt – régi és új versek – címmel. Ugyan ebben az évben az Irodalmi Jelen Költészet-díját vehette át, valamint a Magyar Pen Club tagjává választották.