Az értékalapú kulturális együttműködések jegyében tart konferenciát a Magyar Fesztiválszövetség és a PajtaKult november 17-én és 18-án a Magyar Zene Házában.
A rendezvény kezdetén bejelentették: Csák János kulturális és innovációs miniszter elfogadta Demeter Szilárd és Bús Balázs NKA alelnök felkérését a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat védnökségére vonatkozóan. „Az általa vezetett minisztérium éppen ezt az üzenetet testesíti meg:
– közölte Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár.
A konferencián a kultúraközvetítés tág dimenzióival találkozhatunk, a hangdimenziók, hagyománydimenziók, fesztiváldimenziók, a kulturális diplomácia dimenziói, fordított dimenziók, örökség dimenziók stb. mentén rálátásunk lehet a fesztiválszervezés, közösségépítés jelenkori státusára. A programon e szakterületek képviselői, hazai és határon túli fesztiválszervezők, neves művészek és szakemberek, pajtatulajdonosok részvételével beszélgetőpanelekben osztják meg legújabb tapasztalataikat.
A térdimenziók kapcsán fogalmazta meg Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a rendezvény egyik fő állítását: a tér határozza meg a létet. Ami azt jelenti tehát, hogy építészeti tereink, köztereink vagy éppen a parkok életünk színhelyeiként különös erővel hatnak ránk.
A térformálás építészeti szempontból sok mindent elárul a gondolkodásunkról, a hagyományainkról, a tér meghatározza kulturális szokásainkat, befolyásolja a kulturális tartalmak minőségét is.
Más és más hatást érhet el ugyanaz a program különböző terekben, a tér is kulturális élményt ad, hatással van ránk, befolyásol és különös esetekben nevel is. A Magyar kultúra, magyar zene, magyar fesztiválok konferencia helyszíneként szolgáló Magyar Zene Háza mint kulturális-szellemi tér új dimenziókat kínál a kultúra számára, üvegfalai a liget környezetében tágítják a teret – talán kevesen gondolunk arra, hogy egyfajta szuperpajtaként, megapajtaként is funkcionál. Ebben a megközelítésben szerepelt Batta András beszédében, aki a konferencia egyik fő topikjáról, a kultúrpajták, csűrök kulturális hatásairól gondolkodva vont párhuzamot a Magyar Zene Háza mint megapajta és a Kárpát-medencében található pajták között. Ez a megközelítés összecseng azzal az üzenettel, amelyet a konferencia megnyitóján Vincze Máté helyettes államtitkár hangsúlyozott: Tamási Áron ismert tételmondatát idézve – Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – teremtett összefüggést a nemzeti kultúra által biztosított otthonosságról, a kultúra adta biztonságérzetünkről.
A konferencián együtt jelennek meg a hagyományon alapuló kultúrpajták, a fesztiválok, a kulturális diplomácia és a közösségi művelődés képviselői, hogy az elmúlt egy év történéseit bemutatva tanácskozzanak a kulturális gyakorlatokban megmutatkozó kultúraközvetítés jelenlegi helyzetéről, pályázati lehetőségekről.
A kultúraközvetítésben különleges helyet foglalnak el a kultúrpajták, amelyek építészeti és kulturális hagyományt, értéket képviselnek a Kárpát-medencében. Természetesen az udvarokon álló pajták, csűrök mint jellegzetes épületek csak akkor tudnak megmaradni, ha élet van bennük, ha valamilyen célt szolgálnak. Ezt Szarvas József Kossuth-díjas színművész, a Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria megálmodója úgy fogalmazta meg, hogy „a régi az új”, hiszen a pajták miközben értéket mentenek, értéket hoznak létre. Ezért a Nemzeti Kulturális Alap Magyar géniusz programjának ideiglenes kollégiuma Demeter Szilárd kuratóriumi elnök és Bús Balázs NKA-alelnök vezetésével, a Fonó és a Hagyományok Háza együttműködésében kidolgozta a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkerthálózat kiépítésére vonatkozó terveket, létrejött a Kultúrpajta- és tündérkert-hálózat program, amely céljainak megfelelően összekapcsolja a működő pajták kulturális tartalmait.
A programok révén visszatérhetünk a hagyományainkhoz. A Kovács Gyula erdész, pomológus által indított őshonos gyümölcsfákat őrző tündérkertek összekapcsolásával, az értékalapú együttműködések révén a terek hagyományőrző és közösségi funkciót tölthetnek be (a konferencián részt vett ő is, valamint Ambrus Lajos író, pomológus).
– Így válnak mint a természet és az épület közötti terek az örökségdimenziók részeivé, hiszen a fa a jövő az ember számára – fogalmazott Vincze Máté.
Ehhez a szempontrendszerhez illeszkedik a média és kommunikációs csatornák kultúrahordozó funkciója a Folkrádió, Hajógyár és a Petőfi rádió képviseletében, valamint a közösségi művelődés helyzete a kistelepüléseken, melyekről szintén tanácskoztak a rendezvényen.
Az esemény pénteki napján adják át a Magyar Fesztiválszövetség Fesztiválminősítő programja részeként a 2022-ben minősített fesztiválok okleveleit.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.