Az értékalapú kulturális együttműködések jegyében tart konferenciát a Magyar Fesztiválszövetség és a PajtaKult november 17-én és 18-án a Magyar Zene Házában.
A rendezvény kezdetén bejelentették: Csák János kulturális és innovációs miniszter elfogadta Demeter Szilárd és Bús Balázs NKA alelnök felkérését a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat védnökségére vonatkozóan. „Az általa vezetett minisztérium éppen ezt az üzenetet testesíti meg:
– közölte Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár.
A konferencián a kultúraközvetítés tág dimenzióival találkozhatunk, a hangdimenziók, hagyománydimenziók, fesztiváldimenziók, a kulturális diplomácia dimenziói, fordított dimenziók, örökség dimenziók stb. mentén rálátásunk lehet a fesztiválszervezés, közösségépítés jelenkori státusára. A programon e szakterületek képviselői, hazai és határon túli fesztiválszervezők, neves művészek és szakemberek, pajtatulajdonosok részvételével beszélgetőpanelekben osztják meg legújabb tapasztalataikat.
A térdimenziók kapcsán fogalmazta meg Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a rendezvény egyik fő állítását: a tér határozza meg a létet. Ami azt jelenti tehát, hogy építészeti tereink, köztereink vagy éppen a parkok életünk színhelyeiként különös erővel hatnak ránk.
A térformálás építészeti szempontból sok mindent elárul a gondolkodásunkról, a hagyományainkról, a tér meghatározza kulturális szokásainkat, befolyásolja a kulturális tartalmak minőségét is.
Más és más hatást érhet el ugyanaz a program különböző terekben, a tér is kulturális élményt ad, hatással van ránk, befolyásol és különös esetekben nevel is. A Magyar kultúra, magyar zene, magyar fesztiválok konferencia helyszíneként szolgáló Magyar Zene Háza mint kulturális-szellemi tér új dimenziókat kínál a kultúra számára, üvegfalai a liget környezetében tágítják a teret – talán kevesen gondolunk arra, hogy egyfajta szuperpajtaként, megapajtaként is funkcionál. Ebben a megközelítésben szerepelt Batta András beszédében, aki a konferencia egyik fő topikjáról, a kultúrpajták, csűrök kulturális hatásairól gondolkodva vont párhuzamot a Magyar Zene Háza mint megapajta és a Kárpát-medencében található pajták között. Ez a megközelítés összecseng azzal az üzenettel, amelyet a konferencia megnyitóján Vincze Máté helyettes államtitkár hangsúlyozott: Tamási Áron ismert tételmondatát idézve – Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – teremtett összefüggést a nemzeti kultúra által biztosított otthonosságról, a kultúra adta biztonságérzetünkről.
A konferencián együtt jelennek meg a hagyományon alapuló kultúrpajták, a fesztiválok, a kulturális diplomácia és a közösségi művelődés képviselői, hogy az elmúlt egy év történéseit bemutatva tanácskozzanak a kulturális gyakorlatokban megmutatkozó kultúraközvetítés jelenlegi helyzetéről, pályázati lehetőségekről.
A kultúraközvetítésben különleges helyet foglalnak el a kultúrpajták, amelyek építészeti és kulturális hagyományt, értéket képviselnek a Kárpát-medencében. Természetesen az udvarokon álló pajták, csűrök mint jellegzetes épületek csak akkor tudnak megmaradni, ha élet van bennük, ha valamilyen célt szolgálnak. Ezt Szarvas József Kossuth-díjas színművész, a Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria megálmodója úgy fogalmazta meg, hogy „a régi az új”, hiszen a pajták miközben értéket mentenek, értéket hoznak létre. Ezért a Nemzeti Kulturális Alap Magyar géniusz programjának ideiglenes kollégiuma Demeter Szilárd kuratóriumi elnök és Bús Balázs NKA-alelnök vezetésével, a Fonó és a Hagyományok Háza együttműködésében kidolgozta a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkerthálózat kiépítésére vonatkozó terveket, létrejött a Kultúrpajta- és tündérkert-hálózat program, amely céljainak megfelelően összekapcsolja a működő pajták kulturális tartalmait.
A programok révén visszatérhetünk a hagyományainkhoz. A Kovács Gyula erdész, pomológus által indított őshonos gyümölcsfákat őrző tündérkertek összekapcsolásával, az értékalapú együttműködések révén a terek hagyományőrző és közösségi funkciót tölthetnek be (a konferencián részt vett ő is, valamint Ambrus Lajos író, pomológus).
– Így válnak mint a természet és az épület közötti terek az örökségdimenziók részeivé, hiszen a fa a jövő az ember számára – fogalmazott Vincze Máté.
Ehhez a szempontrendszerhez illeszkedik a média és kommunikációs csatornák kultúrahordozó funkciója a Folkrádió, Hajógyár és a Petőfi rádió képviseletében, valamint a közösségi művelődés helyzete a kistelepüléseken, melyekről szintén tanácskoztak a rendezvényen.
Az esemény pénteki napján adják át a Magyar Fesztiválszövetség Fesztiválminősítő programja részeként a 2022-ben minősített fesztiválok okleveleit.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.