Az esemény legerősebb hívószava, hogy június 9-én, csütörtökön 16 órakor Nádas Péter író megnyitóbeszédét hallhatjuk, ami valószínűleg nagy létszámú érdeklődőt vonz a Vörösmarty térre, de streamelni is fogják a műsort, amelyet a rendezvény saját oldalán (https://unnepikonyvhet.hu/) követhetnek az érdeklődők.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szervezésében új műsorszámmal egészül ki a program, két fordulóban beszélgetnek meghívott szerzők az idei év tapasztalatairól, terveikről, emellett minden este zenés műsor zárja a napot, fellép majd a Szefárd trió, az Anima Sound System, Beck Zoli és Grecsó Krisztián pedig egy zenés irodalmi pódiumestet tart.
A könyvhét idei kínálata alapján 176 könyves pavilonban, 182 kiállító kínálja a könyveit, ami eszerint idén 30 százalékkal több kiállító jelentkezett a korábbi adatokhoz képest. Ezek alapján is a Könyvhét olyan országos rendezvény kíván lenni, aminek mindenhová el kell jutnia, és a lehető legnagyobb olvasóközönséget kell megszólítania, így a gyerekek részére a Duna-korzó területén, a színpadon kívül, egy zsibongót is berendeznek.
A Könyvhéthez kapcsolódik a nagy múltra visszatekintő Szép Magyar Könyv verseny, melynek idei győztesei fölénnyel erdélyi kötődésűek, a 115 kötetből kiválasztott díjazottak között olyan értékes kiadványokkal találkozhatunk, amelyek mintaként szolgálhatnak a továbbiakban a kiadók számára. Révész Emese kiemelte, a kiadóművészet centruma jelenleg Erdélyben van: olyan grafikai elemekkel, illusztrációkkal és különleges topográfiai megoldásokkal találkozhatunk az idei kiadványokat illetően, melyek műfajteremtő hatással is rendelkeznek. Ilyen a kolozsvári ifjúsági keresztény egylet lelkipásztoraként dolgozó Dávid István haikukat tartalmazó kötete, az Isten szótagolva, amely a Koinónia Kiadónál jelent meg. Az első helyezést elérő kötet említett megoldásai a tartalomra és a befogadóra is hatnak, lehetőséget adnak rá, hogy az olvasó, a könyv szándékának megfelelően, elidőzzön a szavaknál. Második díjat kapott Jakabovics Tibor gyermek és ifjúsági könyve, Szerintemazegész címmel, az Equibrilyum Kiadónál. Harmadik díjazott pedig egy művészeti album: a csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában jelent meg, Részeg Botond festőművész alkotásaiból válogat, tervezője Zalán Péter
Ismeretterjesztő könyvek kategóriájában díjazott a Molnár Beáta szerkesztésében megjelenő Elmúlt jelen - A romániai magyarok története a kommunizmustól a rendszerváltásig című könyv.
Múzeumi művészeti könyvek kategóriában a Parádi Andrea tervezésében megjelent, igényes képanyaggal, dokumentációval és tudományos háttérrel bíró Édes Anna-könyv a díjazott.
Károlyi Csaba az újonnan megjelent könyvek közül több jelentős irodalmi alkotásra hívta fel a figyelmet. Aki az idei év kiemelkedő költészeti és prózai alkotásai iránt érdeklődik, érdemes a Magyar Napló kiadványait olvasnia: Az év novellái és Az év versei kötetek lehetőséget adnak az áttekintésre.
Nádas Péter új regénye is kiemelkedő alkotás, amely két szempontból is különleges. Egyrészt a regény helyszíne, ami egy szentendrei sziget – Nádas életrajzából jól ismert vonatkozás a Kisoroszin töltött idő, ezt azonban Nádas nem nevezi meg a regényében. Másrészt pedig Nádas ezzel a művel formai és tartalmi újítást is hoz, mivel rájátszik az angol romantika gótikus regényeire. Nádas műve mellett Károlyi Csaba kiemelte még Tóth Krisztina
Kun Árpád, Szeifert Natália Márton László, Tolnai Ottó új regényeit, a verseskötetek közül pedig Fekete Vince, Szőcs Petra, Szabó T Anna, Jász Attila és Wirth Imre köteteit, valamint két posztumusz kötetet: Borbély Szilárd és Szepesi Attila frissen megjelent műveit.
Magyarországon a második világháború után sok magyar honfitársunknak kellett vándorbotot venni a kezébe, elhagynia verejtékkel megszerzett otthonát és szülőhazáját. Az utolsó menekültvonatok egyikével hagyta el hazáját 1944 végén a Garabosi család is, amely a rendkívül kalandos ausztriai, németországi évek után Buenos Airesben kötött ki.
A nyelvészek többsége által elfogadott nyelvi relativitás elképzelése szerint az ember identitását, világlátását, gondolkodásmódját leginkább az anyanyelve határozza meg. Anyanyelven természetesen az elsőnek megtanult, belénk ivódott nyelvet értjük, de az anyanyelv fogalma kiterjeszthető más tudatformákra is. Az emberré válás hajnala az a pillanat volt, amikor az ember magatartásában, gondolkodásában megjelent az absztrakció: és ez egyszerre hozta létre a művészet és a nyelv alapformáit.
Másodszor látogat el Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván. A május 11-15. között zajló eseménysorozat Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városába juttat el rendhagyó irodalomórákat, szalon-beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat.
Július 22. és 31. között több mint 2000 programmal csalogat Balaton-felvidékre a Művészetek Völgye Fesztivál. Nagyszínpados koncertek, mesés panoráma, színház, újcirkusz, kortárs irodalom, filmek, valamint izgalmas produkciók, workshopok és beszélgetések várnak idén is mindenkit az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján a már jól megszokott Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.
Vajon hogy néz ki egy kavicsfogú álteknős? A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány pályázatot hirdet a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program támogatásában megvalósuló Szörnyek és sellők program keretében 5–9 éveseknek. A legszebb rajz alapján készül majd el a Szörnyek és sellők mesekönyv egyik szereplője, a kavicsfogú álteknős. Az első három helyezettet értékes ajándékcsomaggal díjazzák.
Kiírták a pályázatokat az idén harmincéves Salvatore Quasimodo balatonfüredi költőversenyre. A hagyományos kortárs vers pályázat mellett dallal is lehet jelentkezni a megméretésre, a díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztiválon mutatják majd be Balatonfüreden.
Egynapos irodalmi, sőt összművészeti kavalkáddal ünnepli a költészet napját a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a POKET. Április 10-én a belvárosi Akvárium Klubba és az előtte lévő térre költöznek a művészetek, hogy izgalmas és változatos programot kínáljanak minden korosztálynak.
Outsiderként is szokták emlegetni a Kistehén zenekar frontemberét, dalszöveg-íróját, Kollár-Klemencz Lászlót, akit a megjelent irodalmi műveiről Erdős Viktória kérdezett az A38-as hajó Zene×Szöveg című estjén március 22-én.