Hazaszótár – A valahol szabadsága címmel indított beszélgetést a béke idején július 21-én, pénteken a bálványosi nyári szabadegyetem Magyar Kultúra-sátrában Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Rendhagyó könyvbemutatónak is nevezhetnénk az eseményt, hiszen amikor a beszélgetőpartnerek azokat a kérdéseket vizsgálták, hogy mi marad utánunk, mi látszik ma a jövőből, melyek az örökölt dilemmák és melyek a sajátjaink, alapvetően Demeter Szilárd Hazaszótár – A valahol szabadsága című XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozatában megjelenő könyvének alaptételei és L. Simon László A megőrzés kultúrája című esszéválogatásának a gondolatvilága szolgáltatta az érvelés fő súlypontjait.
A múlt tapasztalatainak és a jövő adta lehetőségeknek a tárgyalásakor kiindulópont kell hogy legyen a mindenkori jelen. A jelen legfőbb jellemzője Demeter Szilárd szerint, hogy strukturális válságban vagyunk, amire a konjunkturális válaszok nem lesznek elegendőek, azaz máshogyan kell gondolkodnunk. Egyetértünk-e ezzel a tételmondattal? – tette fel a vitaindító kérdést. A beszélgetés során a kulturális tapasztalatcserén alapuló közösségi élet újraindításának a lehetőségei jelentették a legfőbb célt, amivel az az ember, aki valaha kisebb közösségben élt, nyugodt szívvel tud ma is azonosulni.
A kulturális ágazatban fellehető célok összefonódásának számtalan oka van, a panelbeszélgetésen közelebb kerülhettünk ezek megértéséhez. Rendhagyó a tapasztalat lehetősége is, hogy a bálványosi szabadegyetem biztosítja számunkra azt, hogy a döntések mögötti koncepciót egyenesen az adott területet képviselő kormányzati szereplő előadásában hallgathatjuk meg.
Závogyán Magdolna kiindulópontja szerint a változás a kultúra természete, de most valóban eljött az ideje annak, hogy ágazati szinten rendezzük a struktúraváltást. Mint megjegyezte, a kulturális kérdéseket illetően egyértelműen Kárpát-medencében gondolkodtak mindig. Kulturális államtitkárként viszont az foglalkoztatja, hogy mi az állam szerepe a kultúra finanszírozásában, mi az, ami szükséges, de nem elégséges alap. Nem minden pénz kérdése, foglalta össze Závogyán Magdolna többször is ezt a tézist. Hiszen a kulturális finanszírozások dacára is nagy probléma, hogy a közösségek szétestek, ezért újra kell azokat gondolni és rendezni. Értékalapú, a kultúrát megélő és nem fogyasztó közösségeink nem lesznek. Vizsgálni kell, hogy mi a szakemberek felelőssége ebben. A közművelődés területén a nemzeti és értékalapú hálózatban gondolkodó platformok kidolgozásán kell elérni újabb eredményeket. Kérdés azonban, hogyan tudjuk a kultúrát erősíteni. Az államtitkár a garanciát azokban a közösségekben látja, amelyek akkor is működőképesek maradtak, amikor nem volt lehetőség az anyagi finanszírozásra. A nemzettudat nem pénz kérdése.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.