„Réz úr, Réz úr énekelj velünk / A gonosztól már nem rettegünk” – énekelték vidáman a csíkszeredai városházán a József Attila Általános Iskola Csicsergők gyerekkórusának tagjai a nemrég alakult csíkszeredai fúvószenekar által kísérve. A Csipike-induló szövegét Ferenczes István Kossuth-díjas költő írta, dallamát Köllő Ferenc többszörösen díjazott zenetanár, karvezető, zeneszerző komponálta 1994-ben. Az ünnepségen Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín művésze olvasott fel részletet Fodor Sándor Tíz üveg borvíz című kisregényéből, Sándor Petra diáklány pedig a Csipike, a gonosz törpe című meseregényből.
Fodor Sándor hazatért – hirdették három hónappal ezelőtt a 7. Csíkszeredai Könyvvásár alkalmával, amikor a rendezvény ideje alatt a nagyközönség is megtekinthette a József Attila-díjas író, műfordító, a Csipike-univerzum atyja tárgyi hagyatékának egy részét. Fodor Sándor (Csíksomlyó, 1927. december 7.–Kolozsvár, 2012. március 28.) dolgozószobájának tárgyait lánya, Fodor Eszter adományozta a városnak, a dolgozósarok pedig a csíkszeredai városházán lelt most otthonra. Látható itt többek között az író egyik könyvespolca, íróasztala, széke, az írógépe, a könyvei, családi fotók, de helyet kapott itt Zsögödi Nagy Imre 1949-ben Fodor Sándorról festett portréja, számos személyes tárgy és egy vitrin, amelyben a kitüntetéseit helyezték el.
„Fodor Sándor hivatalosan is hazaérkezett a városházára, vagyis a szülővárosa háza hazafogadta immár tárgyi hagyatékát is. Mint ahogy mindig is szerette volna, és tervezte a hazatérését kolozsvári otthonából a csíki hazába. Nagy örömmel állítunk emléket éppen itt, ebben az épületben városunk kiemelkedő írójának. Tiszteletünket fejezzük ki az élete és munkássága előtt, befogadjuk a hagyatékát, és őt magát is ezzel együtt végérvényesen magunkénak tartjuk” – emelte ki Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. Mint fogalmazott, remélhetőleg nemcsak az emléke, hanem szellemisége is beköltözik e falak közé, hiszen szimbolikus hely, amely az egész város akaratát képviseli. A Fodor Sándor-emléksarok létrehozása a hazatérésnek a második állomását jelképezi, hiszen ennek megvalósulása egy mérföldkő azon az úton, amely a város irodalmi, kulturális nagyjainak emléket állító valamikori művészeti központ irányába vezet. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy Csíkszereda irodalmi és képzőművészeti hagyatékai számára megfelelő találkozási pontokat alakítsunk ki.” Emlékeztetett, áprilisban a korábbi Ifjúsági Parkot átnevezték, így azóta Fodor Sándor nevét viseli. Ebben a parkban fog állni a Fodor Sándort Csipikével, Kukucsival, Tipetupával és Réz úrral közösen ábrázoló szobra, amelyet Sárpátki Zoltán szobrászművész készít. Ugyancsak a parkban a Csipike világának hősei nyomán tematikus játszóteret, meseparkot is szándékoznak létrehozni.
Elhangzott, tavaly novemberben merült fel, hogy ezt a felbecsülhetetlen értékű tárgyi hagyatékot Csíkszeredának adományozza Fodor Eszter. Kilenc hónap telt el, és létrejött a dolgozószobát bemutató emléksarok.
Az író lánya köszönetet mondott Daczó Katalinnak, aki felkarolta ezt a gondolatot, hogy a hagyaték ezen része Csíkszeredába kerüljön, Sógor Enikőnek, aki felajánlotta, hogy a városházán helyezzék el a dolgozósarkot, de a polgármesteri hivatal minden olyan munkatársának, aki segített. „Nagyon örülök, hogy ez az emléksarok ide került, és édesapa dolgozósarka megmaradt az eredeti formájában. És így az utókornak megmarad, nem csak azok emlékezetében, akik a kolozsvári lakásában láthatták” – fogalmazott Fodor Eszter. Reményét fejezte ki, hogy lesz valamikor egy csíki irodalmi múzeum vagy irodalmi központ, ahol az emléksarok teljes egészében megjelenhet, ahol láthatják kicsik és nagyok, és olvashatják az édesapja műveit. „Ő mindig is vágyott haza. Már eleve úgy indult el, úgy választott egyetemi szakot, hogy megkérdezte a csíkszeredai gimnázium igazgatóját, milyen tanárra lenne szükség. Az igazgató mondta, hogy romántanárra égető szükség lenne, mert az nincs. Úgyhogy román szakos lett, elment Kolozsvárra, később pedig a német szakot is felvette. Sőt, volt egy kis kitérő, a színjátszásban is megpróbálta magát, de aztán felhagyott vele és megmaradt az irodalmi pályán.” Fodor Eszter a Csíkhoz fűződő gyerekkori élményeiről is mesélt, majd kiemelte, hogy nemcsak az emlékek kötik Csíkszeredához, az apai és anyai rokonok, hanem most már az emléksarok is.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.