A dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás az idén rendezte meg huszonegyedik alkalommal Vámbéry Ármin tiszteletére a Vámbéry Napokat, amelynek keretében a XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia is lezajlott, számos híres, neves kutató és díszvendég jelenlétében.
Vámbéry szavai méltán összefoglalják a konferencia lényegét: ,,Azt hiszem, hogy ez a tűz forrott már ereimben és az ördög lakozott már bennem, midőn a világra jöttem”, hiszen a konferencián résztvevők is rendíthetetlen érdeklődéssel vetik alá magukat a tudománynak, és újabbnál újabb eredményeket sikerül elérniük munkájuk során.
A huszonegyedik alkalommal megrendezett háromnapos Vámbéry Napok csütörtöki legelső eseménye az „Egy magyar dervis Közép-Ázsiában – A keletkutató Vámbéry Ármin” című vándorkiállítás ünnepélyes megnyitója volt, amelynek a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum adott otthont. A tárlatot megelőzte a múzeumba meghirdetett „Obiugorok: Mesélő múlt jövőt kereső jelen” című kiállítás, amelynek különleges vendége volt az online térből bekapcsolódó Ljudmila Alexandrovna Alfjorova, aki az oroszországi Hanti-Manszijszkban székelő ,,Torum Maa” múzeum-skanzen igazgatója. A két kiállítás szorosan egymásra épült, és a dunaszerdahelyi látogatók elsőként nyertek betekintést a vándorkiállításba egész Szlovákiából.
A két kiállításon a somorjai Varkocs zenekar nem mindennapi előadással tarkította az élményt. Dobok, doromb, ének – hagyományos népviseletben zenéltek a jelenlévőknek, ezzel is bizonyítva, hogy a tradicionális muzsikát megéri éltetni. A tárlaton Zimonyi István professzor, a Vámbéry Tudományos Kollégium tagja, tanszékvezető mutatta be a XXI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásaiből készült „...bizalommal és lelki derűvel...” című kötetet.
A Vámbéry-kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteménye anyagából, a PAIGEO Alapítvány támogatásával 2019-ben megrendezett kiállítás alapján valósult meg, amelynek kurátorai Kelecsényi Ágnes és Kovács Nándor Erik, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, az Akadémia könyvtárának szakemberei. A rendezvényt a Kazahsztáni Köztársaság képviseletében Roman Vasziljenko nagykövet és a Nemzetközi Türk Tanács főtitkára, Dusen Kasseinov is megtisztelte. A főtitkár emlékeztette a jelenlévőket, hogy: ,,A kiállítás azért is jött létre, hogy megismerjük azt a Vámbéry Ármint, aki egész életét a turkológiának, a török–magyar rokonság védelmének szentelte.”
Pénteken zajlott a Vámbéry Konferencia, amelyet Dobrovits Mihály, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke, egyetemi docens vezetett. Az előadók között szerepelt Kovács Attila iszlamológus, Tüske László, Dallos Edina turkológus, Gabriel Pirický turkológus, Dominik Čisárik, Kiss László, Zimonyi István tanszékvezető, Kovács Szilvia, Uhrman Iván, Darkó Jenő, Madaras László, Dobrovits Mihály és még sokan mások. A helyszín ezúttal a dunaszerdahelyi Legend szálló konferenciaterme volt.
Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás elnöke a pénteki előadás-sorozat után ünnepélyes keretek között átadta a Vámbéry-díjat, amelyet idén Gabriel Pirický turkológus nyert el, az ő munkásságát Kovács Attila iszlamológus méltatta. Hodossy Gyula elmondta, hogy a díjat minden évben olyan személyiség kapja, aki méltóképpen járul hozzá a Vámbéry-kultusz megtartásához, és munkájával elősegíti a kutatások eredményességét, valamint hozzátesz a tudomány fejlődéséhez a Vámbéry-témával kapcsolatosan. A rendezvényt a Türk Tanács (Turksoy Sekretary General) főtitkára, Dusen Kasseinov is megtisztelte jelenlétével, majd a Vámbéry-kultusz szellemének megőrzéséért átadta Hodossy Gyulának az emlékplakettet és elismerést.
A konferencia szombat reggel folytatódott az előadásokkal. A rendezvény alatt a jelenlévők tiszteletüket tették Vámbéry Ármin dunaszerdahelyi ülőszobránál, amelyet méltóképpen megkoszorúztak a Vámbéry Napok hagyományához hűen.
A 2020/2021-es tanévben meghirdetett Katedra Vámbéry Ármin Földrajzverseny döntőjét online formában rendezte meg a szervezőbizottság. Tóth Tibor versenyszervező szerint a csapatok nagyon felkészültek voltak, és csupán pár pont választotta el a nyerteseket egymástól.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. novemberi számában)
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.