Komáromban, a Szőny városrész alatt elhelyezkedő római kori település régészetileg védett terület, így az esetleges beruházások, valamint földmunkálatok megkezdése előtt természetes, hogy a komáromi Klapka György Múzeum szakemberei megelőző feltárásokat végeznek a területen. A most megtalált pincét is egy hasonló, szennyvízberuházáshoz kapcsolódó ásatás során találták meg. Számadó Emese, a múzeum igazgatója elmondta: szinte biztosak voltak abban, hogy találnak leleteket a római kori beépítettség miatt.
– Ez a negyedik pince, amelyet a Brigetióban 1992 óta folyó ásatásoknak köszönhetően találtunk. Ekkor kezdtük meg az ELTE BTK Régészettudományi Intézetével együttműködve az ásatásokat. Az intézet részéről 2016-ig Borhy Lászlóval, az ELTE jelenlegi rektorával, azóta Bartus Dáviddal, az ELTE BTK dékánhelyettesével vezetjük közösen a feltárási munkákat – ismertette a múzeumigazgató. Mint mondta, a gépi földmunkát folyamatosan figyelték, ahol régészeti jelenséget láttak, ott kézzel rábontottak. Így bukkantak rá a lefelé menő falakra is, amelyek elvezették a régészeket a pincéhez. – Az minket is meglepett, hogy ilyen jó állapotú építményről van szó – tette hozzá.
A 4 × 3,5 méteres, két méter mély pincében egy női alakot ábrázoló falfestményt is találtak, amely feltehetőleg a pince felett vagy mellett elhelyezkedő épület falait díszíthette. A festményt a pincébe dőlve találták, emellett pedig számos kék és piros falfestménydarabot, valamint stukkódíszeket is felfedeztek. A fellelt festmény érdekességét nemcsak az adja, hogy jó állapotban maradt a föld alatt, hanem az is, hogy a rárakódott 1700-1800 éves szennyeződés ellenére különösen jól kivehető a női alak képe. Az, hogy pontosan mikori festményről van szó, csak a restaurálás után válhat biztossá. A múzeum igazgatója azonban elárulta, hogy az első feltevések szerint 2. század végére tehető a műalkotás keletkezése.
A múzeum jelenlegi főépületében a korábbi ásatások során talált fal- és mennyezetfestmények mellett különböző római kori használati eszközök, luxuskerámiák is láthatók.
A restaurálási folyamatok befejeztével a most feltárt pincében talált edénytöredékek, valamint a már említett festmény is helyet kap abban az állandó kiállításban, amely jövő évben a múzeum új főépületében nyílik.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.