Pető István festő- és grafikusművész közel negyven éve él Franciaországban. A hazai közönség hosszú évtizedek után először a MissionArtban találkozhat a művész elmúlt 15 év terméséből válogatott grafikai munkásságával. Pető István festő- és grafikusművész 1955-ben született Mezőkövesden. Művészeti tanulmányait először Lenkey Zoltán és Máger Ágnes műtermeiben, majd a budapesti Iparművészeti Főiskolán kezdte, később pedig a párizsi École des Beaux-Arts-on folytatta. Még 1984-ben költözött Párizsba, s 38 éve Saint-Denis-ben lévő műtermében él és alkot. 1987 óta a Maison des Artistes tagja; számos egyéni és csoportos kiállítása volt Franciaországban, Magyarországon, de a világ más tájain is.
A kiállítást Révész Emese művészettörténész nyitotta meg Kállai Ernő gondolataival, emlékezve a művészek fontosságára. Mint mondta, ezek a művek nagyon erősen kapcsolódnak ahhoz a képi kifejezésformákhoz, amelyek mélyen kötődnek a francia absztrakcióhoz. A művészettörténész szerint Pető alkotásai gyakran válthatják ki a nézőkből az irkafirka, valamint a gyerekrajzok asszociációját, azonban a festőművész tudatosan épít ezen benyomásokra. „A kiállított alkotások sűrű és konkrét gondolatokat árasztanak, amelyeknek köszönhetően a néző fantáziavilága beindul. Önkifejező, az érzést megragadó rajzok ezek. István nem a nézőnek rajzol, hanem magának komponál, mégis mi, nézők vagyunk azok, akikben ezek a képek rezonálnak, elkezdenek csírázni.” Révész Emese kiemelte, hogy Pető munkáiban, legyen az grafika vagy festészet, visszatérő elem a vonalak érzékenységének kérdése és a folyóírásra hasonlító pszeudoszövegek. Ezen attitűddel a festő tudatosan olvashatatlan írásképet tár a néző elé, amellyel a gondolkodásra és a képzelet szárnyalására ösztönzi őket.
A Párizsban élő és dolgozó képzőművészek itthoni bemutatkozása lehetőséget nyújt a műgyűjtőknek arra, hogy hazai kollekcióikat kiegészítsék a nemzetközi közegben megszületett munkákkal. Befektetési szempontból pedig már egy nagyobb piacon megméretett és beállt árszintet elérő munkákat venni biztonságosabb lépés lehet, mint a feltörekvő művészek anyagából válogatni. Pető válogatott grafikáihoz elérhető árakon lehet most hozzájutni a Mission Art április 2-ig látogatható kiállításán.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.