A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága küldetésének tekinti a kortárs magyar szépirodalom széleskörű népszerűsítését határon innen és túl. A KMI 12 programjában évente kiválasztanak nyolc már elismert és négy pályakezdő alkotót, hogy műveiket népszerűsítsék.
A program nyitóestjén három remek íróval találkozhattunk a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Bene Zoltánnal, Száraz Miklós Györggyel és online kapcsolás révén Majoros Sándorral, akik a Historikus idők nyomában – Történelem az irodalomban címmel folytattak kötetlen, hangulatos beszélgetést Luzsicza István irodalmi szerkesztővel. Honfi Imre Olivér gitáron kísérte a programot, valamint Turi Bálint színművész felolvasott.
A programot Szentmártoni János, a Kárpát-medencei Igazgatóság vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, a tehetséggondozás mellett a KMI feladata a kortárs magyar szépirodalom népszerűsítése.
Szentmártoni János gondolatai után Turi Bálint olvasott fel egy részletet Száraz Miklós György Apám darabokban című regényéből. A választás nem véletlenen, ugyanis november 4. az 1956-os forradalom leverésének napja, regénye pedig erről is szól. Elmondta, hogy gyerekkora óta kapcsolatban áll a történelemmel, valamint a családi események is hozzájárultak írói orientációjához. 1956 is ilyen természetességgel kötődik a munkásságához. Édesanyja naplót írt, édesapja aktívan jegyezte le a történéseket azokban az időkben.
Bene Zoltánnál is a családi kötődések a legmeghatározóbbak ’56-tal kapcsolatban. Nagyapja a letenyei forradalmi bizottság elnökhelyetteseként vett részt a forradalomban, amiért később börtönt kapott. Ugyan voltak sejtései nagyapját illetően, mégis évtizedek múltán tudta meg a történteket. Nagyapjának szabadulása után lehetősége volt Argentínába menekülni, de nem tette, maradásával pedig vállalt mindent, ami a besúgói lét megtagadásával jár. Bene anyai nagyapja bányász volt és illegális kommunista. E kettősség az, amit Bene a saját bőrén is megtapasztalt. Írói tevékenységét figyelve elmondható, hogy az efféle határhelyzetek foglalkoztatják, emiatt is jelentős számára ’56, mert a forradalmat is határhelyzetnek tekinti. Ám azt is elmondta, hogy az eltelt évtizedek sem eredményezték a várt beteljesülést, sőt egyik disztópiából estünk át a másikba.
Majoros Sándor megosztotta velünk, annak ellenére, hogy egyidős a forradalommal, nem érintették az események, Jugoszláviának megvoltak a maga konfliktusai, az eltérő nemzetiségek összetűzései. Turi Bálint felolvasta a szerző Koszovó, lőtt seb című novelláját. Majoros szerint kétfajta történelem létezik. Az egyik, amelyet a győztesek írnak, a másik a személyes történelem, ami saját vagy családi történésekből áll. Az ő irodalmi érdeklődése az utóbbi, számára a megélt élmények hitelesítik az adott történelmi időszakot. Az ellenség földje című novelláskötete is ezt támasztja alá, amely irodalmi szempontból ismeretlen terepet jár be, mert a szarajevói merénylettől a Drina folyó mentén bekövetkezett első csatáig tartó időszakot prezentálja.
Száraz Miklós György is elmesélte egy élményét a Délvidékről. Patak Mártával tartottak olvasótalálkozóra Zentára. Faluról falura haladva egy idő után Patak Márta elsírta magát. Érzékelhető volt a levegőben az a fajta hangulat, amit Száraz Miklós György így fogalmazott meg: minden föld véráztatta, de van véráztattább. Patak Márta délvidéki élményéből született meg első regénye, A test mindent tud. Bene Zoltán is hozzáfűzte a maga kapcsolódási pontját: felesége vajdasági. Torokszorító volt számukra áthaladni a délvidéki falvakon, mert minden harmadik házban laktak csak – akik tehetik, eljönnek onnan és általában már vissza sem mennek. A délvidéki beszámolót Bene Zoltán Krónikás ének című novellájának felolvasásra zárta.
Mindnyájan egyetértenek abban, hogy szépirodalom nincs történelem nélkül, amit a legjobban az támaszt alá, hogy mindhárman történelmi regényen dolgoznak: Majoros Sándor egy vajdasági magyarokról szóló apokaliptikus történetet ír, Száraz Miklós György egy kísérleti regényen dolgozik, amely ,,történelem nélküli” történelmi regényként határoz meg, Bene Zoltán pedig MMA-ösztöndíjasként egy történelmi regénynek is mondható történeten munkálkodik, amelyben Szeged, a franciák, a kolera, a spanyolnátha, de még a Covid is megjelenik.
Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott.
Mi is az a művészetterápia és hogyan segíthet bennünket a traumafeldolgozás rögös útjain? A Diabelli művészeti és oktatási alapítvány udvarában Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével kerestünk választ a kérdésre. A foglalkozás során Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta módszerével és az agyagozás alapjaival ismerkedtünk.
A színes – főként a kortárs – művészvilágot bevonzó fesztivál, a Művészetek Völgye idén is rengeteg újdonsággal várta az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény természetesen az irodalom tágas teréből is válogatott: a klasszikusainktól egészen a kortárs irodalomig válogathattak és kaphattak kedvükre valót az irodalom iránt érdeklődők.
Az idei tíznapos fesztivál kiemelt élőirodalommal kedveskedett a közönségnek, szombaton az esti órában lehetett részt venni két kiváló író, Döme Barbara és Király Farkas közös beszélgetésén.
Bíró Gergely, az esemény moderátora elsőként a természet iránti vonzódásáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa közelsége az élővilághoz már gyermekkorában kirajzolódni látszott, de igazán fiatal felnőtt korában értette meg, mit is jelent számára az élővilág nyújtotta ősi erő.
A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”
A Hajógyár Zene és színház nevű programsorozatán belül különleges összeállítására látogathattak el az érdeklődök július 19-én az A38-as hajón. Az est házigazdája, Hegyi Dóri először a magyar slam egyik ősatyját, Saiidot (Süveg Márk) faggatta az életútjáról, zenei és művészi világlátásáról, majd kis felpörgetés gyanánt csatlakozott hozzájuk az interaktív improvizációs színház eszköztárával a Momentán Társulat is.
Egyéves születésnapját ünnepelte a Magyar Kultúra Magazin június 29-én az A38-as hajón. Az ünnepélyes hangulat már a programok előtt erőteljesen érzékelhető volt: a vendégeket a lap főszerkesztője, Bonczidai Éva és csapata fogadta az előtérben, ahol a lap összes példányát kedvükre forgathatták a kíváncsiskodók.
Négyes könyvbemutatóval voltak jelen az Erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztői és szerzői a 7. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 12-15. között tartottak. A Sorsok című közös könyvbemutatón a szerzőkkel Miklóssi Szabó István beszélgetett, közreműködött Márdirosz Ágnes színművész. Bálint Tamás Szennyes, Muszka Sándor Idegen állat, Sántha Attila Ágtól ágig és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyveit ismerhették meg a jelenlevők.