Tóth Eszter Zsófia történész tíz könyvet válogatott össze, melyekből, mint írja megismerhető a Kádár-kor. Sánta Ferenctől Sajó Lászlóig, Poós Zoltántól Kiss Ottóig tíz fontos kötet olvasható a Kortárs Online-on megjelent ajánlóban.
Jómagam 1975-ben születtem, a Kádár-korszakban szocializálódtam. Mi voltunk a demográfiai csúcs, fáradt, kiégett gondozónők, tanítók vettek körbe bennünket – Orbán Ottó költő kifejezésével élve: egy sajtszagú, trampli diktatúrában, melynek, úgy tűnt, soha nem lesz vége.
Öröm, hogy a „mi társadalmunk” szocializációs lépcsőit végül csak az úttörőmozgalomig kellett végigcsinálni. Már nem kellett KISZ-tagnak lennünk. Nehéz volt megélni olyan szituációkat, mint például látni azt, hogy az osztálytársamat nem avatták fel úttörőnek, mert a rendszer ellenségének számított – évtizedekkel később mesélte el, hogy a nagypapáját internálták, ezért nem lehetett úttörő. A rendszer, ami befogad, ki is zárhat egy pillanat alatt: rémálommá alakulhat az egész, akár egy balatoni nyaralás is, mint Bereményi Géza novellájában. És mégis, boldogság, mert gyerek voltam, mindenre volt időnk, klassz játékaink voltak (olyanok, amik akkoriban menőnek számítottak), és akik körülvettek, szerettek – és ezek a felnőttek olvastak. Anyukámmal minden évben mentünk a könyvhétre, bújta többek közt a korabeli kortárs irodalmat, úgyhogy a mostani válogatásomban szerepel olyan mű is, amit ő akkoriban olvasott.
[…]
Úgy tűnik, sikeres értelmezési kerete lehet a múltábrázolásnak az aparegény műfaja. Sajó László kötete is ilyen, sőt a Volt időnkben az apa elbeszélését kiegészítik a fiú szövegei. És bár a főhős szerint saját gyerekkora idilli volt, mégis ott van a kötetben a Kádár-korszak minden reménytelensége. Az apa nem valósíthatja meg álmait, végül az ÁVH viszi el a felvételijére, és lesz tanár, iskolaigazgató, majd funkcionárius. Döntéseiben ott van mindig, hogy ami megvalósul, az már a B terv, nem az eredeti, azt kell tehát élhetővé tenni, ami van. És elfogadni, beletörődni a világ dolgaiba.
A teljes cikk a Kortárs Online oldalán olvasható.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.