Szilágyi-Nagy Ildikó: Téli séták

Szilveszteri séta

Még a petárdák előtt a kutyát megjáratod.
Fiadat egyesek még ünneplik, nyolc
napon belüli születésnap. A táj a tudat
korlátait felülírja, ha rá figyelsz, Mária.
Téli séta, sok magnézium és magvak,
brokkoli és mandula. A depressziódiéta
függvénye a jókedv, a gyomorban kezdődik.
A december végi télbetörés a bőröd
felfrissíti, megalvad a stigma. Belül
forró vagy, hideg van kívül. A szívedet
fűtsd, különben megfagy. József hív,
hogy megint közbejött egy eset, nyolc
napon túl gyógyul, kocsmai rossz sztori.
Gábriel is máshol menti a testeket.
Jó, hogy a lencsét nem áztattad be.
Tegnapról maradt paradicsomleves.

Január

A remény hal, amit szűk lék jegén húznak a
halálba. A válasz: talán – pont olyan,
mint amikor levegőtől fuldoklik, szájából
a horgot vagy kitépi a sporthorgász, kicsi
halhúscafatok lógnak a fémen, vagy
benne hagyja, hogy majd pucoláskor az
asszony elbíbelődik vele, megsérti
kezét, amikor a horgot kihúzni akarja,
és magát a férje horgára akasztja, és
vagy kitépi húsából a horgot a sportférj,
vagy benne hagyja, hogy majd amikor a
nő a létezésből elpucol, Mária, majd te
elbíbelődsz vele, akár idegen lélek,
akár a hal, akár te magad halsz bele,
hogy a remény cafatokban lóg, de utoljára
kivilágosodik a titkos szerelem, mely
titkosan kezdődik.

Február

„Gyönyörű tested megöli magányom,
ha elhozod benne magadat. Benézek
az üres bokrok közepébe, organikus kuszaság
szegélyezi a sétát, amit megteszek, amikor csak
megtehetem. Bezár a kudarc és a fájdalom.
De akármilyen cserzett a bőr ujjam végén,
a korán nyíló barka bársonyos tapintását megérzem.
Így akarom tapintani belülről bőröd pólusait,
ezek a virágok sosem nyílnak el. Körmöm kézfejemhez
ütöm, vérezni kezdenek újra a stigmák. A fáradt
idegrendszer beint, és jelzi, hogy leköszön.
Aludni lenne jó, együtt, de most külön
sem megy. Viszkető varratok jelzik, hogy az idő
változik. A várakozás feszültségét kell meghaladnom”
– írod, Mária, és a szürkület ébredő madaraira
feszíted figyelmed hálóját. Véget élsz meg,
ami a kezdete valaminek.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. decemberi számában)