Szilágyi-Nagy Ildikó

Karácsony: lehetőség a kapcsolódásra

„Kérjetek és adatik néktek” – így szól a gyakran idézett evangéliumi biztatás (Máté 7:7), melyet általában a kapó személy szemszögéből tartunk érdekesnek. Az ember azonban maga is gyakran kerül az adó személy szerepébe, és ez az „adatik” oldalára irányítja a figyelmet.

Szilágyi-Nagy Ildikó

A gyanta

Ani így még jobban visszavonult saját világába a vidékre kivonulók elől, rászokott előbb arra, hogy Skype-on beszélgessen külföldön élő barátaival, majd a Skype-ról Messenger-videóhívásra szokott át, mert változik a világ, állapította meg Ani, de egy szilárd pont biztosan van benne:

– Sosem lesz tényleg reklámmentes a Spotify, de mosogatni mindig kell.

Alig keverte el a gyanta alapanyagait, jött is a videóhívás, és rögtön kedvenc témájukra tértek: Gyuri nem értette a nőket, Ani nem értette a férfiakat. 

Szilágyi-Nagy Ildikó

Kamra

– Jó napot kívánok, kicsi babám! Pár perc, és ott vagyok magánál a polcokkal.

– Milyen polcokkal?

– Otthon van? – kérdezte Béla.

– Maga hol van most? – kérdezett vissza Ani, de már hallotta is az utánfutó jellegzetes zörgését, ahogy az úttal itt-ott tarkított kátyúkon haladt az utca végén.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Mária szíve

Magadba harapsz, Mária.
Lebontanak apró férgek fogai az időben,
marad a váz, a hús és vér féreggé lényegül,
és újabb húst és vért bont. Hasonló hasonlót
emészt meg.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Dugó a Szabadság utcában

Béla és Ani sötétedés után gyújtottak egy gyertyát, együtt kanalazták a meleg juharszirupot a bécsikávés bögrékből, Ani kiskanállal, Béla nagykanállal, mert neki nagy volt a szája, de most hallgatott.

– Meséljen valamit! A kocsmában mit hallott?

Szilágyi-Nagy Ildikó

Fél évszázad fény – Prágai Tamásra emlékezünk

Prágai Tamást gyakran emlegetik évfordulóktól függetlenül is. A faluban a helyiek ragadványneveket osztanak egymásra, őt úgy hívták,  Petőfi”, meg úgy, hogy „Koszorús Költő Barátom”.

Petőfi állandósult megnevezésévé vált „a forradalom költője”, és ez találó volt Prágai Tamásra is, mert képes volt minden munkáját forradalmi lendülettel végezni.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Juharszirup

Ani bakancsban, esőkabátban a ház előtt termett, a párhuzamos utcában. A forrás felé indultak el. A rendőrök az aszfaltutakat járták be, a polgárőrök az „örök erdő” felé mentek, ami magánterület ugyan, de épp azért gondolták, hátha a Léces Sanya ott vesz menedéket. Béla és Ani gyalog átfésülték a falutól a forrásig terjedő erdőt és kukoricást.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Törekszünk fáradhatatlanul. De mire?

A beporzási krízis évtizedes téma, de mint általában, a hétköznapi embernek akkor nyílik ki a füle a hallásra, amikor a probléma már a spájzban van – illetve pont hogy nincs: idén nem termett cseresznyém, mert az időjárás miatt éppen kevés méh repült ki, és ők nem az én cseresznyefámat választották. Pedig méhészet mellett lakom.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Misel gulyása

A majálisra minden érett korú férfi a legszebb farmerjét vette föl, többnyire fehér pólóval, melyen szürkés ezüstös vagy arany nyomatok olyasmiket hirdettek, hogy Tomy Hilfinger, Andreas James New York, Gucci, Albert, Kalvin Clein, Ar Man, Lewis. A legszívdöglesztőbb feliratnak a G-Star számított, legalábbis a bikák így hitték, és, hogy fokozzák a hatást, egyik fülükbe apró ékszert is tettek, általában hipoallergén orvosi fémből, mert az megy az arany- és ezüstfeliratos pólóhoz is.

Szilágyi-Nagy Ildikó

A három márványfej

Vali kávésbögréből mézet kanalazott, Géza pedig gumicukrot mártogatott egy üveg nutellába, és elégedetten hallgatta a madarak méltatlankodását afelett, hogy a májusfáért matató legények megzavarták őket a kert aljában elburjánzó sűrűben.