Szerző |

Gágyor Péter

Ildikó és más versek

Elmondanám neked,
és magamnak is:
a múltat nem érzem,
a sors balga vagonjai kisiklanak,
csörömpölnek visszafelé az időben.

Felvidék - Vers

Gágyor Péter

Kétszer

Kétszer emigráltam,
akkor az idő is messze honolt,
mert az idő mindig messze van.
Őrült koordinátákban bolyongtam,
és amit találtam,
az nem volt önmagam.

Felvidék - Vers

Gágyor Péter

Könyves szobában

Most csönd van, tél és hideg a korai este,
a lámpa fénykörében nyitott könyv hever,
lapjai villognak a szobába zárt sötétségre,
talán olvasni hívnának vakuló reménnyel.

Felvidék - Vers

Gágyor Péter

Ha majd csönd lesz

Egyszer csönd lesz,
s nem mindegy, milyen,
a csönd is lehet unalmas,
az ember, aki addig fél, amíg él,
csak mereng.

Felvidék - Vers

Gágyor Péter

Idegenek

az idegen városban
az idegen csillagok
az idegen egeken
maguk elé néznek

Felvidék - Vers

Gágyor Péter Imre

„A haza minden előtt!”

Kóstolgasd Kölcseyt, a dallamot, a mondatot,
szárnyra kap a három szó, felemelkedik.
Várd ki, az nem elég, ha csak kóstolod
a három szót, mely verssé kerekedik.

Felvidék - Portré

Nagy Erika

„Az őszinteséggel szeretem magam kényeztetni” – beszélgetés a 75 éves Gágyor Péterrel

Az ipolysági születésű Gágyor Péter április 6-án ünnepelte 75. születésnapját. Az egykor Németországba emigrált, majd két évtized múltán Komáromban, a Duna magyarországi oldalán otthonra lelő írónak tizennégy kötete jelent meg, köztük fordításkötetek, drámák, regények, novelláskötet, tanulmánykötet, verskötetek.

Felvidék - Vers

Gágyor Péter Imre

Száguldás

Nem tudom, honnan jöttem,
honnan jöttél, hol vagyunk,
csak bóklásztunk a semmiben,
s láttuk: ott a vonatunk,
és semmi sem volt rendben,
utaztunk, vonatra szálltunk,
mely nincs a menetrendben,
de ez a vonat a mi vonatunk.

Felvidék - Vers

Gágyor Péter Imre

Az elmúlás gyengéd bája

Mondják, az idő érted,
benned, s ellened múlik,
érted-e ezt a talányt?
Lajos, mi látszik onnan?
A világon túlról, hol végtelen
a magány.

Felvidék - Szempont

Gágyor Péter Imre

Találkozásaim Jókai Mórral – Kalandozó gondolatok a magyar próza ünnepén

Olvasni mindig szerettem. Sokáig csak népmeséket. Apám bosszankodott, vagy tán félt szellemi képességeim esetleges hiányosságai miatt. Mi lesz ebből a gyermekből? Néha esténként A kőszívű ember fiaiból olvasott fel, és végül nyert. Emlékszem Marcsa nénire is, Jókai kisvárosi nagykövetére, aki a nagy író regényeiből lazán idézni tudott. A legjobb krémest ő sütötte Ipolyságon, és közvetlenül a szomszédunkban lakott. Sorsa 4-6 elemis árnyékából büszkén nevelte érettségire készülő lányait. Megvásárolta (1960-as évek!) a Jókai-összest elegáns díszkötésben, és ő valóban végigolvasta valamennyit.

Felvidék - Vers

Gágyor Péter

Három Vivaldi

Az egyik Vivaldiból bizony dózse lett,
és Dózse akkoriban nem lehetett akárki.
A másik Afrika szarván hajótörést szenvedett
hajós volt, a kalandos lelkű Vivaldi.

Felvidék - Tárca

Gágyor Péter Imre

Sámánemlék

Aki rendszeresen ír, eleve nem tárgyilagos. Nem is lehet az a saját agyszüleményeivel szemben. Ezért, vagy megőrzi a lejegyzett szellem szikráit, vagy pedig a maga módján rögeszmés, meddő pózban felidézi azokat.

Felvidék - Ajánló

Gágyor Péter Imre

Élni és élni akarni

Alig másfélszáz oldalas kötet a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás kiadásában Nagy Erika legújabb könyve. A címe: Függönyön innen és túl. Súlyos történetek. Nem novellák, nem is tárcák igazán. Történetek. Az író a halálos kórral harcoló-kínlódó emberek emlékeit tárja olvasói elé. Nagy Erika tárgyilagos szigorú stílusában beszélteti alanyait az élet és a halál peremén. Tragikus egyensúlyozás ez.