Szerző |

Novák Valentin

Meta és más versek

Hogy majd
a tudat-terhet
elsodorja
a napszél,
s tovább-
hullámozza,
dobálja
a gravitáció

Novák Valentin

Versek

Felötlik új létem az árnyvetítőn,
ráncokat markolok az ágyterítőn;
verítékem hullatva felriadok,
s látom új napom: hajnali kínpadot…

Magyarország - Tárca

Novák Valentin

Dr. Rotács és az űrhajó, avagy a nagy, büdös valóság

Dr. Rotács mindig is űrhajós akart lenni. Rajongott Gagarinért. Szüleitől az összes juríjos emlékbélyeget kikönyörögte. Fizikából jeles volt, még gimnáziumban is az maradt, mi több, a vidámparki körhintán sem szédült, pedig azt még nézni is tereh. Töretlen pályaíven lépdelt át a valóság sztrádája fölött, a vágyakozás-fantáziálás kombó élethosszig tartó rabságától fojtogatva.

Magyarország - Novella

Novák Valentin

Dr. Rotács falova

Odaszürkült, annak ellenére is, hogy a hullámpapír ágybetét más színt hazudott, hisz tudjuk, minden szín hazugság, a tárgyaknak nincs is színük, csak fényvisszaverő képességük, ahogy dr. Rotács is csak egy látszat volt, olyan látszat, amelyről sokak, a bölcsebbek, tudomást sem vettek, mert a dolgok mögé láttak, ebben segítette őket dr. Rotács néhanapi áttetszősége is.

Magyarország - Tárca

Novák Valentin

Dr. Rotács bárszekrénye

Hosszú, szürke ballon suhant a lakótelep télnyalta fái között. A ballon kopottas, barna aktatáskát szorított a hóna alá, s a ballon nyakán túl egy dekk eregetett füstjeleket az égre. A füstpárnák tetején károgó csapat várta, hogy kiteljék az idő.

Magyarország - Novella

Novák Valentin

Meghívás

A márványbalusztrád mögött libériás inas sürgölődött a második emeleti toronyszoba erkélyén. Az alagsori konyhán kínai ételeket bütykölt Csu Hú, akinek az volt a dolga, hogy keleti ízekkel kápráztassa el a szombat-vasárnapi csodanézőket. Lopodi Lajos, anyakönyvezve talán még Lapodi volt harminc-valahány évvel korábban, egy ideje új hobbijának élt, mindenkit meghívott, ha akart jönni, ha nem, életének fő- és mellékszereplői közül, hogy bemutathassa, hová lehet eljutni önerőből.