Ágoston Szász Katalin: A történelmi személy mögötti ember – Tallián Mariann A szegények fejedelme című könyvének bemutatójáról

2021. október 17., 08:58

Általános műveltségünk elengedhetetlen részét képezi II. Rákóczi Ferenc köztudatban kialakult képe, mindannyian ismerjük a göndör hajú, pödört bajszú fejedelmet turultollas kalappal a fején, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjét, aki a háború sikertelenségét követően bujdosni, majd haláláig rodostói száműzetésbe kényszerült. De vajon csak ennyi volna a fejedelem jelentősége, egy rég letűnt alak kifakult képe a falon vagy az osztálytermi fásultságban? Tallián Mariann regénye és zenés könyvbemutatója egy sokkal komplexebb, máig érvényes életútra, küldetésre és mindannyiunk által élhető és éltethető hagyatékra világít rá.

Fotó: Ágoston Szász Katalin

A szegények fejedelme című ifjúsági-történelmi regény bemutatóján elismert művészek és kiemelkedő szakemberek vettek részt 2021. október 13-án este a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös-termében. A szerző II. Rákóczi Ferenc életéről és küldetéséről, a mű keletkezéséről és fontosságáról mesélt, míg a kötet vizuális megtervezéséről és kivitelezéséről Cserkuti Dávid grafikus, illusztrátor, képregényrajzoló, mindehhez a kiadói és történelmi hátteret Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője biztosította. A beszélgetés kiegészítéseként a fejedelem korának zenei hangulatából Szokolay Dongó Balázs Prima és Artisjus-díjas zenész nyújtott ízelítőt. A vendégekkel Gilányi Magdolna történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa beszélgetett, a regény részletei pedig Lázár Balázs színművész, költő előadásában hangzottak el.

Bevezetésképp a kötet – és a kiadó gondozásában megjelenő ifjúsági-történelmi regénysorozat – koncepcióját Isaszegi János ismertette: a katonai szakírók, hadtörténészek munkái, ismeretterjesztő anyagok, valamint katonai témájú szépirodalmi művek kiadása mellett elengedhetetlen vállalásnak tartja a fiatalok segítését abban, hogy történelmi példaképeket találjanak, büszkévé váljanak a nemzeti identitásukra. A sorozat erre tesz sikeres kísérletet elismert írók és illusztrátorok közreműködésével már négy napvilágot látott ifjúsági regénnyel, és továbbiakkal előkészületben. A vezérőrnagy kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben elharapódzott tendenciák ellenére az olvasás nem veszít sem fontosságából, sem népszerűségéből, és a könyvek megjelenése mindig ünnep mindannyiunk számára.

Gilányi Magdolna és Tallián Mariann a II. Rákóczi Ferenc életét bemutató ismeretterjesztő és szakirodalom, valamint a nemzeti tantervben szereplő tananyagtartalom áttekintése után a Rákóczi-kép köztudatban elterjedt változatait vitatták. A fejedelem közösségi és egyéni megítélésének sablonosságát felszámolandó a szerző II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból inspirálódva közvetlenül és a személyességet megcélzó írói eszközökkel kívánta megmutatni a történelmi hősben az embert, és az emberit. A regény olvasói karnyújtásnyi távolságból ismerhetik meg Ferkót mint gyermeket és kalandokkal, de főként veszélyekkel kikövezett útját a felnőttkorig, szülei elvesztésének fájdalmát, majd fiatalkori eltévelyedését – nem palástolva az emberi hibákat és revelációkat, amik a nagyság felé vezetnek.

Cserkuti Dávid is a regény karakterábrázolásának személyességét és mélységét emelte ki az illusztrációs folyamat egyik sarokpontjaként. A kötetben található Rákóczi-ábrázolások közül mindössze egyetlen követi a klasszikus pödört bajszú, szigorú tekintetű fejedelemképet, a többi mind az adott fejezetben elbeszélt életesemény érzelmi esszenciáját sűríti, emberi pillanatokban megörökítve Ferkót. Az illusztrációk is visszatükrözik a szöveg és az életút egyik legfontosabb vezérvonalát, a szakralitást, melynek ábrázolására a képalkotó művész különböző kompozíciókban, az arányokkal játszva és az esendőséget megjelenítve fejti fel a gazdagon megírt szöveg jelentésrétegeit. A beszélgetés során azt is megtudhattuk, hogy a kötet illusztrációiból készült válogatás kiállításra kerül a II. Budapesti Illusztrációs Fesztiválon, ahol október 29-ig megtekinthető.

A vizualitás kérdései mellett komoly szerepet kapott az eseményen a zene is: Szokolay Dongó Balázs Rákóczi korabeli dallamokat játszott dudán, különböző furulyákon, tilinkón és tárogatón. A zenésztől megtudhattuk, hogy a tárogató ma ismert változatát Sunda József 1896-ban fejlesztette ki és építette meg. A 17-18. századi, parasztok által használt tárogató kisebb volt és nazális hangja volt, de ebben a formájában ma már nem használják. Másolatát azért megtekinthettük, és hallhattuk is, hogy hangja sokkal magasabb és nyersebb annál, amit ma tárogatószóként ismerünk.

Fotó: Ágoston Szász Katalin

Az est zárásaként a szerző kiemelte, hogy bár a Rákóczi-szabadságharcot történetileg elveszítettnek tekintjük, mégis ez az igyekezet emelte be a magyarságot az európai tudatba, nemzetközi porondon hangsúlyozta azt a szellemi igényt és tiszteletet, hogy nemzetünk nem egy gyarmati, barbár nép. Öntudatra ébredést okozott a magyarokban, hogy igenis képesek vagyunk küzdeni és áldozatot hozni a szabadságunkért – ezt szakrális gondolatmenetnek tekinthetjük, hiszen csodálatos adománya az életnek. Tallián Mariann II. Rákóczi Ferenc küldetésének jelentőségét a mai életünkre irányuló egyetemes leképezésben látja: „Mindannyian küldetéssel születünk a világra. Mindannyiunknak van egy életfeladata, amit be tudunk teljesíteni, és azt szerettem volna mondani a könyvvel az ifjúságnak, hogy hinni kell ezekben a küldetésekben – hinni kell abban, hogy amiért mi világra születtünk, az egy fontos dolog. Bármi legyen is az.”

Fotó: Ágoston Szász Katalin

A kötet megvásárolható a Zrínyi Kiadó honlapján.