A szegények fejedelme című ifjúsági-történelmi regény bemutatóján elismert művészek és kiemelkedő szakemberek vettek részt 2021. október 13-án este a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös-termében. A szerző II. Rákóczi Ferenc életéről és küldetéséről, a mű keletkezéséről és fontosságáról mesélt, míg a kötet vizuális megtervezéséről és kivitelezéséről Cserkuti Dávid grafikus, illusztrátor, képregényrajzoló, mindehhez a kiadói és történelmi hátteret Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője biztosította. A beszélgetés kiegészítéseként a fejedelem korának zenei hangulatából Szokolay Dongó Balázs Prima és Artisjus-díjas zenész nyújtott ízelítőt. A vendégekkel Gilányi Magdolna történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa beszélgetett, a regény részletei pedig Lázár Balázs színművész, költő előadásában hangzottak el.
Bevezetésképp a kötet – és a kiadó gondozásában megjelenő ifjúsági-történelmi regénysorozat – koncepcióját Isaszegi János ismertette: a katonai szakírók, hadtörténészek munkái, ismeretterjesztő anyagok, valamint katonai témájú szépirodalmi művek kiadása mellett elengedhetetlen vállalásnak tartja a fiatalok segítését abban, hogy történelmi példaképeket találjanak, büszkévé váljanak a nemzeti identitásukra. A sorozat erre tesz sikeres kísérletet elismert írók és illusztrátorok közreműködésével már négy napvilágot látott ifjúsági regénnyel, és továbbiakkal előkészületben. A vezérőrnagy kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben elharapódzott tendenciák ellenére az olvasás nem veszít sem fontosságából, sem népszerűségéből, és a könyvek megjelenése mindig ünnep mindannyiunk számára.
Gilányi Magdolna és Tallián Mariann a II. Rákóczi Ferenc életét bemutató ismeretterjesztő és szakirodalom, valamint a nemzeti tantervben szereplő tananyagtartalom áttekintése után a Rákóczi-kép köztudatban elterjedt változatait vitatták. A fejedelem közösségi és egyéni megítélésének sablonosságát felszámolandó a szerző II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból inspirálódva közvetlenül és a személyességet megcélzó írói eszközökkel kívánta megmutatni a történelmi hősben az embert, és az emberit. A regény olvasói karnyújtásnyi távolságból ismerhetik meg Ferkót mint gyermeket és kalandokkal, de főként veszélyekkel kikövezett útját a felnőttkorig, szülei elvesztésének fájdalmát, majd fiatalkori eltévelyedését – nem palástolva az emberi hibákat és revelációkat, amik a nagyság felé vezetnek.
Cserkuti Dávid is a regény karakterábrázolásának személyességét és mélységét emelte ki az illusztrációs folyamat egyik sarokpontjaként. A kötetben található Rákóczi-ábrázolások közül mindössze egyetlen követi a klasszikus pödört bajszú, szigorú tekintetű fejedelemképet, a többi mind az adott fejezetben elbeszélt életesemény érzelmi esszenciáját sűríti, emberi pillanatokban megörökítve Ferkót. Az illusztrációk is visszatükrözik a szöveg és az életút egyik legfontosabb vezérvonalát, a szakralitást, melynek ábrázolására a képalkotó művész különböző kompozíciókban, az arányokkal játszva és az esendőséget megjelenítve fejti fel a gazdagon megírt szöveg jelentésrétegeit. A beszélgetés során azt is megtudhattuk, hogy a kötet illusztrációiból készült válogatás kiállításra kerül a II. Budapesti Illusztrációs Fesztiválon, ahol október 29-ig megtekinthető.
A vizualitás kérdései mellett komoly szerepet kapott az eseményen a zene is: Szokolay Dongó Balázs Rákóczi korabeli dallamokat játszott dudán, különböző furulyákon, tilinkón és tárogatón. A zenésztől megtudhattuk, hogy a tárogató ma ismert változatát Sunda József 1896-ban fejlesztette ki és építette meg. A 17-18. századi, parasztok által használt tárogató kisebb volt és nazális hangja volt, de ebben a formájában ma már nem használják. Másolatát azért megtekinthettük, és hallhattuk is, hogy hangja sokkal magasabb és nyersebb annál, amit ma tárogatószóként ismerünk.
Az est zárásaként a szerző kiemelte, hogy bár a Rákóczi-szabadságharcot történetileg elveszítettnek tekintjük, mégis ez az igyekezet emelte be a magyarságot az európai tudatba, nemzetközi porondon hangsúlyozta azt a szellemi igényt és tiszteletet, hogy nemzetünk nem egy gyarmati, barbár nép. Öntudatra ébredést okozott a magyarokban, hogy igenis képesek vagyunk küzdeni és áldozatot hozni a szabadságunkért – ezt szakrális gondolatmenetnek tekinthetjük, hiszen csodálatos adománya az életnek. Tallián Mariann II. Rákóczi Ferenc küldetésének jelentőségét a mai életünkre irányuló egyetemes leképezésben látja: „Mindannyian küldetéssel születünk a világra. Mindannyiunknak van egy életfeladata, amit be tudunk teljesíteni, és azt szerettem volna mondani a könyvvel az ifjúságnak, hogy hinni kell ezekben a küldetésekben – hinni kell abban, hogy amiért mi világra születtünk, az egy fontos dolog. Bármi legyen is az.”
A kötet megvásárolható a Zrínyi Kiadó honlapján.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.