Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt. A találkozó első részében a Magyar Kultúra magazin került bemutatásra, a folytatásban a főszerkesztő előadását hallhattuk az időkapszulák fontosságáról és arról, hogy a világ és a természet egyes jelenségei hogyan befolyásolhatják hosszú távon az egyes nemzetek történetének alakulását, de sok esetben az emberiségét is.
Az előadás épp a reformkorig, Petőfi színrelépéséig követte a 19. század történelmi eseményeit, a nagy kolerajárvány okozta társadalmi megrázkódtatásokat elemezve, amelyeket közel 200 év távlatából logikus és tudományos magyarázatokkal is alá tudunk támasztani, világosan látva az összefüggést, hogy egy indonéziai vulkánkitörés miért képes hatást kifejteni a magyar kultúra alakulására. A kiszámíthatatlan kataklizmák lehetősége minden történelmi korban állandó fenyegetést jelent, ugyanígy állandó ösztönzést is az embernek, hogy valamit maga után hátrahagyjon, valamit a világhoz hozzátegyen, amit az utókora majd értékelni fog.
Így kerültek képbe a méhek, ezek az érdekes rovarok, amelyekről - mint kiderült - nagyon keveset tudunk, de a szakemberek szerint e rovarok eltűnése egy újabb kataklizmával érne fel. A méhészspecialista előadásából aggasztó dolgok derültek ki, például az, hogy a mai méhpopulációk már emberi beavatkozás nélkül képtelenek életben maradni a természetben, az emberiség pedig nélkülük lenne képtelen a túlélésre. A méhek által végzett beporzás a növényvilág fennmaradásának elsődleges feltétele, enélkül közvetve vagy közvetlenül az étel tűnne el az asztalunkról.
Az előadás üzenete arra hívja fel a figyelmünket, hogy mindannyiunknak személyes felelőssége a jövő, ennek a jövőnek a kerete pedig a kultúra, az a mód, ahogyan a múltunkat és a jelenünket használni vagyunk képesek.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.