Farkas Wellmann Endre

Amikor fordul az ezred - részletek

„Ezért is kértük meg Szőcs Gézát, aki aktív szereplője volt a rendszerváltás folyamatának, hogy verse itt kőbe faragva is megjelenhessen. Az ő személye több vonatkozásban is összekötő kapocs a Duna mentén.”

Farkas Wellmann Endre

A Dunánál – fanyar múltidézés

Sok idő telt el azóta, és már csak kevesen emlékeznek arra, hogy bő két évtizeddel ezelőtt A Dunánál címmel Szőcs Géza főszerkesztésében néhány éven keresztül megjelent egy kulturális folyóirat, amit aztán a korabeli politikai és más hatalmasságok egész egyszerűen kinyírtak.

Farkas Wellmann Endre

A képben is történet él – beszélgetés Keszthelyi György költővel, képzőművésszel

Keszthelyi Györgyöt – sajnos – későn ismerhettük meg művészként, költőként és képzőművészként sem siette el a bemutatkozást. Magam részéről a lehető legnagyobb döbbenettel és örömmel fedeztem fel magamnak őt, hiszen egy kiváló költő és egy kiváló képzőművész munkáival szembesültem a sajtóban vagy épp a közösségi hálón, amely Keszthelyinek ugyancsak otthonos közege. De némi bosszankodás is van bennem, hogy eddig nem ismertük őt, és így nem is figyeltünk rá eléggé. Igazi kolozsvári arc, a régi kincses város autentikus költője, amikor nem festője épp, akivel szívesen kávéznék reggelente – mondjuk, a Bulgakov teraszán.

Farkas Wellmann Endre

Most épp egy kedvenc gyerekkori olvasmányomat próbáljuk meg operára átfordítani - Molnár Levente

Én azt viszem magammal külföldre is, ami vagyok, amit tanultam – a tisztességemet, a tehetségemet, az egyenességemet, a büszkeségemet, amit azért érzek, mert a világ egyik leggazdagabb kultúrájú nemzetének vagyok tagja. És –természetesen – a honvágyamat, senkit nem láttam akkora honvággyal dolgozni a munkáim során, mint önmagamat. Hiány van bennem, fontosak a gyökereim, amit első sorban a szűk családom, másodsorban pedig a tágabb, nemzeti családom távolléte okoz, ez a két családom van, ezek között érzem a teljes biztonságot és hitet arra, hogy érdemes csinálni.

Farkas Wellmann Endre

Ma nincsenek komoly és tiszta szakmai döntések – interjú Zalán Tiborral

Mindig van mit csinálni, hiába tervezem, hogy végre lógathatom a lábamat, mint derék és kiérdemesült immár-nyugdíjas, lassan szépkorú, vagy már egészen az, magyar állampolgár. Pedig, de jó lenne (legalább egyszer kipróbálni)!

Farkas Wellmann Endre

Kereszténységnarratívák két Németh-könyvben

A regénycímeket tekintve – Iszony és Irgalom – akaratlanul is valamiféle keresztény retorikát érzünk a fogalmak mögött, ha pedig még néhány Németh-regény címválasztását is hozzávesszük – a Gyászt és a Bűnt – ugyancsak sejthető, hogy e metaforák jelentéseit valamilyen teológiai tartalommal telíti eleve a szerző.

Farkas Wellmann Endre

Amikor 2005-ben... – Törőcsik Mari emlékére

Marika – mert arra kért, hogy így szólítsam – most elment a többiek után az égi panteonba. A gazdag életmű, a felejthetetlen alakítások örökkévalóvá teszik egy nemzet számára, a magyar filmművészet és színházi élet legnagyobbját gyászoljuk most mindannyian. Teljes élet és teljes életmű maradt utána, bár szerettük volna még látni a színpadon, ahogyan ő is ezt szerette volna. Mert ebben hitt, a munkában, a művészet jobbító erejében.

Farkas Wellmann Endre

Megkésett ajánló

Jó szívvel ajánlom dr. Balázs Géza költészet napi előadását, még akkor is, ha elmúlt április 11-e: de hát az előadás is arról szól, hogy a költészet a mindennapjaink része. Ajánlom tehát minden verskedvelőnek, érettségire készülő diáknak, de mindazoknak is, akikben mostanság éled fel a kíváncsiság a költészet iránt.

Farkas Wellmann Endre

Versvideó: Főcze Kornélia - A megfeszített

S bár vesztett esély színhelye a kor,
mely élni hívott, bűnben istenülni
s megtagadni önnön lényegem:
mégis szép volt Júdás mellett ülni.
Látni, mint osztozik hitvány lényemen…

Farkas Wellmann Endre

Baricz Gergő mint Koppány

– Sepsiszentgyörgy polgármestere mondta a sajtótájékoztatón, hogy „Erdélyben mindenki Koppány akart lenni, Magyarországon pedig majdnem mindenki István”. Benned ez hogy működik, és akartál-e Koppány lenni?

– Koppánnyal mindig jobban szimpatizáltam. Ez kicsit olyan „Beatles vagy Rolling Stones, Lennon vagy McCartney?”-féle kérdés. Nem tudom, miért, de mindegyikre nagyon határozottan tudok válaszolni.

Farkas Wellmann Endre

Igaz magyar emberek üzennek

Talán egy éve is elmúlt, hogy a szerkesztőségi postában egy érdekes küldeményre bukkantam: kézzel írt, igényes külsejű levél és néhány fénymásolat volt a borítékban. Valamiféle versek. Ilyenkor nem örül túlságosan a szerkesztő, hisz manapság, ha kincset is ér egy ilyen szöveg, amennyiben nem elektronikus a formátuma, csak pluszterheket ró rá. Vetettem egy pillantást hát a fénymásolatokra, elsőre az évszám tűnt fel az egyiknek az alján: 1817. A levél írója arra kért, hogy ha van rá mód, szeretné nyomtatásban is látni a mellékelt verset. A másik kópia pedig az előbbi vers átiratát tartalmazta, a levél írója által

Farkas Wellmann Endre

Az erdőnek is az a legjobb, ha nem mész oda

A zöldöntudat vagy az öntudatos zöldélet számomra mindig is ambivalens fogalom volt: ha Budapestről nézem, mást jelent, mintha vidéken, esetleg Erdélyben találkozom vele. A zöldmozgalmak néha ugyanolyan álságosak, mint az összes többi: az állatvédők vagy a klímapánikolók sajtóban túltolt napi sivalkodása úgy általában. Az az érzésem, hogy kicsit olyan ez, mintha egy lyukas, szivárgó csónakban kieveznénk egy nagy tó közepére, és amikor már nem győzzük kimerni a termoszunk kupakjával a beszivárgó vizet és süllyedni kezdünk, akkor elkezdünk hirtelen bűnbakot keresni. Az nem jut eszünkbe, hogy úszni is megtanulhattunk volna.

Farkas Wellmann Endre

Furcsa palackposta

Furcsa palackposta sodródott elém olyan hírekkel, amelyekről rég tudom, hogy meg fognak érkezni egyszer és régóta kíváncsi is vagyok rájuk. Hodos László egy igazi dínó, de nem a kihalt fajtából, hanem az újrafeltámadó, az újra megmutatkozni képes költői élni akarás páncélosa, aki annak idején a második Forrás-nemzedék derékhadát erősítette, aztán valamikor a hetvenes évek közepén, tán a születésem előtt egy évvel éppen, elhallgatott.

Farkas Wellmann Endre

„Magyar zenészként keresem az utat Woodstockba” - beszélgetés Ferenczi Györggyel

Világszínvonalú és példaadóan magyar – ez a két dolog jut eszembe elsőre Ferenczi Györgyről és a zenéjéről, amely a nyolcvanas évek közepe óta, mint nagyon tudatosan építkező életmű, jelen van a magyar kulturális valóságban. Kevés ilyen jellegű zenei pályával találkozhatunk, nemkülönben ilyen mérvű művészi és emberi tudatossággal, amely a zenén túl is érzékeny a világot átívelő kulturális összefüggésekre, mögöttük pedig a művészet egysége és mindenekfölöttisége áll.

Farkas Wellmann Endre

Hogyan is tovább?

Múlt este arról beszélgettünk néhányan, hogy a mesterséges intelligencia miként fog beszüremkedni az irodalomba, és ha már beszüremkedik, kinek és mire lesz ez jó. A beszélgetésen egy szerkesztőségi ötletelést gondoltunk tovább, amelynek az volt a kiindulópontja, hogy az interneten fellelhetők olyan programok, amelyek – kellő beállításokat követően – képesek különböző híres költők stílusát is imitálva verset írni.

Farkas Wellmann Endre

Marslakó-e a zsoltáros ember?

Bár a kilencvenes évek elején úgy tűnt, hogy reneszánszát éli a régizene műfaja, alig húsz év elteltével igencsak megfogyatkozni látszik az énekmondók tábora, többen meghaltak vagy más műfajokban alkotnak tovább. A kevesek közül pedig még kevesebb olyat találunk, akit a műfaj mesterének tekinthetünk. E ritka emberek egyike az óvári dalnok és énekmondó, Kátai Zoltán, aki a régi egyházi zene avatott ismerője is: legutóbbi munkájában a zsoltárirodalom egyik eddig feltáratlan területét, Thordai János és Bogáti Fazakas Miklós zsoltárfordításait mutatja be mint méltatlanul elfeledett kincset.

Farkas Wellmann Endre

Albatrosz, strucc, hattyú…

A rendszerváltás előtt Szőcs Gézát az erdélyi magyarság szabadságtörekvéseivel, az egyetemes antikommunista ellenállással azonosítottuk, a rendszerváltás után pedig a szabadságtörekvések kibontakozásával. Most úgy tűnik, más idők jönnek… Amit tehetett értünk, bevégezte, ezért ment tovább.

Farkas Wellmann Endre

Terep és asztal

Miről kellene beszélnem? A koronavírusról azt hiszem, már háromszor is írtam, tudom, hogy mindenkit ez érdekel most a legjobban, de azt is tudom, hogy szinte lehetetlen e témában hitelesen megszólalni. Újabban – hivatalosan második hullámnak nevezik – arcot öltött a világjárvány; míg az első rettenetben meglehetősen távolinak tűnt, mostanában egyre több ismerős és barát lesz áldozat, egyre romló az elhalálozási statisztika is.

Farkas Wellmann Endre

Nemzetszolgálat – kicsit másképp

Derzsi Pál 1954. május hetedikén született a Székelyudvarhely-közeli Kányádban, ugyanitt végezte iskoláit nyolcadik osztályig, de szülőfalujának a közeli Jásfalvát tekinti. A székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceumban szerzett tanítói oklevelet 1975-ben. A Kányád községhez tartozó Abránfalván tanítóskodott 1985-ig, majd nyugdíjazásáig a nagygalambfalvi iskolában dolgozott. Elsősorban fafaragó mesterként ismerik, de költőként is jelentős alkotó.

Farkas Wellmann Endre

Pandémia

jó végre, hogy nem kell verset írni többé.

Vagy ha kell még, már csak jót szabad.

Kóstolgatni a pusztulás mögött

mi utána értelmes maradt

Farkas Wellmann Endre

Divat kell hogy legyen a szülőföld – Beszélgetés a Székelyföldi Legendárium ötletgazdájával

„Nekünk, székelyeknek van egy óriási betegségünk: nagyon büszkék vagyunk arra, hogy székelyek vagyunk, és elvárjuk azt, hogy más is tudjon róla. De a székelyeknek a marketingje nagyon gyenge. Hogyan tudjanak rólunk, ha nem ismernek meg, ha nem mutatjuk meg magunkat?” – Beszélgetés Fazakas Szabolccsal, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdájával.

Farkas Wellmann Endre

Ki is ez csaj és mit üzen száz év távlatából? – Czóbel Minka versének szélére

A letűnő világ gyönyörű balladája viszont mégsem zsánerkép, hanem egy mély empátiával átélt élethelyzet, és minden dekadenciája ellenére valamiféle előremutató optimizmust hordoz. Talán nótaként is épp ezért tudott annyira népszerűvé válni: a fokosát forgató ősz betyár ünnepi vacsorája jövőt ígér, annak a társadalmi rétegnek – sőt, rétegeknek – az újra feltámadását, amelynek történelmi hivatásában a szerző hinni tud.

Farkas Wellmann Endre

Az énképről (részlet a Cukor. Baj című kötetből)

Gondolom, egyértelmű, hogy megint a valóság értelmezésénél tartunk, és újra a nyelv és a gondolkodás problémakörébe botlunk bele. Barátom, a valóság és közted végérvényesen ott áll a nyelv.

Farkas Wellmann Endre

Maradhat

A hétköznapi csodák élhető és szerethető, olykor pedig gyűlölhető világa ez a debütkötet, amely néhol kicsit mágikusan, máshol humorosan, máshol meg szórakoztatóan szólítja meg olvasóját. Bátor vállalkozás ugyanakkor százhatvan oldal tárcanovella, ami azt jelenti, hogy szerzőjük mondani is akar valamit, nem csak egyszerűen megmutatkozni vágyik a közönség előtt, ahhoz jóval kevesebb szöveg is elég lenne.

Farkas Wellmann Endre

Reflexiók a Róma fölött kigyulladt égről

Így építkezik a teljes könyv: kultúra vs. pusztulás. Formákban, tartalomban, érzékenységben, igényességben felfegyverkezve szemben a pusztító erőkkel, amelyekkel kapcsolatban az előbbi arzenál egyetlen tétele sem tud már fegyverként működni, a nagy kontinentális öngyilkossági folyamatban magára marad az ember. Majdnem.

Ez a verseskötet azokhoz szól, akik ezt értik. Akik megélték.

Farkas Wellmann Endre

Olyan ő

A Bagossy Brothers Company tavaly Petőfi Zenei Díjat nyert az év akusztikus koncertjéért, az Olyan ő című daluk pedig az év legjobb hangfelvételének járó Fonogram-díjat hozta el. Kulisszatitkokról beszélgetünk Bagossy Norbival és öccsével, Lacival, de velünk van Biró Barbi is, akit az Olyan ő című nótával együtt szeretett meg a közönség.