L. Simon László – mint kiderült – régi visszajáró vendég Érmindszenten, és most sem mint a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt jelen, hanem mint magánszemély, aki Vígh Zalánnal együtt támogatta az új névtábla kivitelezését.
– Mielőtt megépült volna a déli autópálya Erdélyben, azelőtt két útvonalon utaztam: gyakrabban a Nagyvárad–Kolozsvár útvonalon, aminek az volt a következménye, hogy mindig megálltunk Csucsán, és mindig megnéztük a Boncza-kastélyt és a mellette működő Ady-kiállítást. Teljesen mindegy, hogy kivel mentünk, hova mentünk, hány napra mentünk, ez egy kihagyhatatlan program volt. Egy rövid tisztelgés Ady előtt. Kívülről tudtunk már mindent, de mégiscsak megálltunk. Amikor pedig Vállaj felől jöttünk Szilágyság irányába, akkor megálltunk Érmindszenten, az Ady Endre Eemlékmúzeumnál és az Ady-szülőháznál. Lehet, hogy tíz esetből kilencszer kihagytuk a nagykárolyi kastélyt, de az Ady-szülőházat egyszer sem. Amikor az ember idejön és látja azt, hogy ez a falu évről évre jobban pusztul, hogy minden egyes évben egy-egy újabb épület összedől, akkor összeszorul a szíve. Mindeközben azt is látom, hogy van itt egy kiváló, lelkes, lelkiismeretes magyar asszony, Szilágyi Enikő, aki a gondnoka ennek a háznak, de hát itt is sok-sok szinten ráférne a segítség az egyébként nagyon lelkiismeretesen működő megyei múzeumra. Apróság, tényleg csak jelképes dolog, hogy amikor legutóbb, két éve itt jártam, és lefotóztuk azt a táblát, amelyre ki volt írva, hogy Ady-emlékmúzeum, magyarul és románul, olvashatatlanul, amit már a nap kikezdett és szétmállott, akkor azt mondtuk, hogy legalább a következő látogatásunkkor egy új cégért hozzunk – meséli L. Simon. – Egy új névtáblát hoztunk, és azt ma, a születésnapon elhelyeztük. A gyerekekkel pedig, akik elkísértek bennünket Debrecenből, együtt emlékeztünk meg Adyról az életpályáját bemutató kis irodalmi műsorral. Ez viszonylag spontán módon alakult, a hivatalos megemlékezések az elmúlt hét végén már lezajlottak.
L. Simon Lászlónak – sajnos – igaza van: tényleg további sokrétű segítséget érdemelne ez a kis múzeum. Gondolom, mindannyian tudunk érte tenni azáltal is, ha ittjártunkkor felkeressük az emlékházat, és akár egy belépőjegy megváltásával hozzájárulunk a fenntartásához, hiszen a lelkesedés egyre kevésbé elég a túléléshez, és az Ady-kultusz ébren tartása talán nem csak a száz főt sem számláló érmindszenti magyar kisközösség feladata.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.