András (Bán János) és Ede (Gáspár Sándor) gyerekkori jóbarátok, együtt jártak egyetemre az ötvenes években, a rendszerváltás időszakát pedig felnőtt fejjel élik meg. 1989. június 16-án, Nagy Imre és az ötvenhatos mártírok újratemetésének napján azonban egy olyan sötét titokra derül fény, ami nem csak a jövőjüket, hanem a múltjukat is megváltoztatja.
A mi emberünk című fikciós dokumentumfilm konkrét példákon keresztül vizsgálja, milyen volt lélektanilag részese lenni a kádári Magyarország mindennapjainak, illetve, hogy ennek következtében milyen máig ható traumákat szenvedett el a magyar társadalom. Az ötvenkét perces alkotás egykori megfigyeltek, történészek és pszichológusok közreműködésével azt a számokkal nehezen mérhető, adatokkal alátámaszthatatlan mentális folyamatot vizsgálja, amivel túl sokáig nem mertünk szembenézni és amiről a mai napig túlságosan kevés szó esik.
A filmben hosszú idő után ismét együtt tűnik fel Bán János és Gáspár Sándor. A két színész 1985-ben játszott együtt a Falfúró című Szomjas György filmben, azóta legalább hat alkalommal szerepeltek együtt a filmvásznon és tévéképernyőn (Mamiblú, Kicsi, de nagyon erős, Ördög vigye, Budakeszi srácok, Árnyékban, Visszatérés), és legalább hétszáz alkalommal játszották együtt Raymond Queneau Stílusgyakorlatok című darabját.
Érdekesség, hogy Bán János és az általa megformált karakter között akadnak párhuzamok: a 63 éves színészt a nyolcvanas évek elején szamizdatos tevékenysége miatt az államvédelmi hatóságok megfigyelték és zaklatták.
A fikciós részeken kívül megszólalnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történészei, dr. Krahulcsán Zsolt és Takács Tibor, a klinikai szakpszichológus, Dr. Gyengési Gábor. Saját élményeiről vall Pajor Tamás lelkész, a Neurotic együttes egykori frontembere, akiről több besúgó is jelentett a nyolcvanas évek elején, és megszólal Varga Bálint író, műfordító is, akinek az édesapját, Veszprém főépítészét próbálta beszervezni informátornak annak legjobb barátja, a város akkori rendőrparancsnoka. Megszólal Helmut Müller-Enbergs, Stasi-szakértő is, aki az NDK-s titkosszolgálat magyarországi tevékenységéről nyilatkozik.
A mi emberünk Izing Róbert rendező negyedik dokumentumfilmje. A 43 éves alkotó A megnyerhetetlen mérkőzés című filmje az ötvenhatos forradalom sport vonatkozású eseményeivel foglalkozott, Az igazság harcosai és a Tibet, a száműzött ország pedig a dalai láma életéről és a tibeti kérdés emberi jogi vonatkozásairól szólt.
(Gyártó: Popular Média Kft. 2019.)
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.