– Milyen indíttatásból hozták létre tíz évvel ezelőtt férjével, a négy évvel ezelőtt elhunyt Varga Sándorral, a Magyar Rádió szerkesztőjével Csíkcsomortánban a Székelyföldi Verstábort a magyarországi és a határon túli fiatalok számára?
– A történet tizenegy évvel ezelőtt Székesfehérváron indult, ahol a férjem akkoriban a Fehérvár Médiacentrum egyik vezetője, hírigazgatója volt, majd később az MTVA Kossuth rádió Krónika című műsorának vezető szerkesztője lett.
Az irodalom, a versek és a színjátszás mindig is a szívügye volt. Székesfehérváron remek barátok és kollégák vették körül, akik egyrészt az övével megegyező értékrendet vallottak, másrészt nagyon nyitottak voltak az ötleteire. Így 2009-ben a Fehérvár Médiacentrum a középiskolás korosztály számára meghirdette az első Székesfehérvári versünnepet. A versünnep szigorúan értelmezve versmondó verseny, de a férjemnek és kollégáinak leginkább az volt a céljuk, hogy népszerűsítsék a kamaszok körében a versmondást, és hogy megmutassák nekik: verset mondani nem idejétmúlt, hanem nagyon is vagány dolog, ami képes kiemelni az embert a mindennapokból.
Az első versünnep nagyszerűen sikerült, számos nagyon tehetséges, elhivatott diákkal találkoztak a szervezők. Úgy érezték, olyan értékes, közösségteremtő és kultúraéltető program indult el, amelyet kár lenne a verseny elmúltával veszni hagyni. Így született a nyári tábor ötlete, amely ezáltal a versünnep folytatása lett, és a tizenkét döntőbe jutott versmondó kapott rá meghívást. A nyári tábor koncepciója szerint kötetlen légkörben, de mégis maradandó módon kívánt tehetséggondozási, fejlesztési lehetőséget nyújtani a fiataloknak. Azonban mivel Varga Sándornak nemcsak az irodalom és a versek, hanem a magyar nyelv, a jelenlegi határokon átívelő magyar kultúra és identitás megőrzése is szívügye volt, előállt azzal a zseniális ötlettel, hogy szervezzünk nyári tábort Erdélyben, ahol megmutathatjuk az anyaországi versmondóknak, hogyan suttognak a Hargitán a fenyvesek, és hogy a határokon túl is vannak magyarok, akik ugyanolyan szenvedéllyel idézik Radnótit vagy Kosztolányit, mint mi.
A tábor programja egyrészt szakmai tréningekből – amelyek a versekre és a beszédtechnikára összpontosítanak –, másrészt kirándulásokból áll, ahol természeti, szakrális és kulturális örökségünket fedezzük fel szerte Székelyföldön.
– Hol tart ma a Székelyföldi Verstábor?
– A tábor jelmondatává vált, hogy hidat építünk: hidat magyar és magyar között az irodalom és a versek segítségével. Célul tűztük ki a hazaszeretet és a nemzettudat erősítését, a tehetséges fiatalok támogatását, a világi és a keresztényi élet kapcsolatának erősítését. A tábor találkozási lehetőséget biztosít a székelyföldi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és magyarországi fiatalok számára, ahol átérezhetik a világi, egyházi, történelmi, kulturális és nemzeti összetartozás fontosságát.
Manapság a verstábor ugyanebben a szellemben folytatódik, a kezdetekhez képest annyi változással, hogy a versek mellett fontos szerepet kapott a néptánc és a zene is, így a szakmai tréningeket vezető kiváló színészek (Kubik Anna, Ráckevei Anna, Rubold Ödön) és utánozhatatlan beszédtechnika-tanárunk (Milus Marianna) mellett velünk van a Cédrus Táncegyüttes koreográfusa és vezetője (Varga Zoltán és Lőrincz Beáta), valamint csaknem a teljes Misztrál együttes (Török Máté, Heinczinger Miklós, Tóbisz Tinelli Tamás, Pusztai Gábor) is. Nagyon sokat jelent a fiataloknak a közös tánc, a közös zenélés és az éneklés felszabadító öröme.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és a város önkormányzata mellett felfigyelt tevékenységünkre, így támogatóink között tudhattuk/tudhatjuk a Magyar Írószövetséget, a Magyar Művészeti Akadémiát, a Batthyány Alapítványt, Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát.
A teljes interjú az Országút oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.