"Mély fájdalommal tudatom, hogy párom, Kátai Zoltán Kossuth-és Magyar Örökség-díjas énekmondó előadóművész ma kora reggel otthonunkban elhunyt" – tette közzé Kovács Andrea az énekmondó rajongói oldalán.
Az énekmondóval tavaly közölt interjút az Előretolt Helyőrség. Ezzel a beszélgetéssel emlékezünk rá:
"– Tehát azt mondod, ma is lehet zsoltáros embernek lenni…
– Sőt, kell is. Már csak azért is, mert a mai ember tud írni-olvasni. Szemben a XVI-XVII. század emberével, mikor még a nemeseknél sem volt általános az ábécé ismerete. A mai ember elvileg még az egyszerű kottát is képes elénekelni. Sokkal könnyeb lenne ma megtanulni a zsoltárokat, mint a XVI-XVII. században. Abból a szempontból nyilván nehezebb, hogy akkor azért naponta kétszer voltak templomban az emberek, naponta kétszer énekeltek zsoltárokat, akkor közismert dallamokra, ma pedig furcsán hatna, ha az Aranyeső dallamára énekelnének zsoltárt, mert azt mindenki ismeri. Ezügyben csak a strófaképlet számít. De azért furcsán hatna, ha mai közismert dallamokra énekelnék, mert sokkal mélyebb tartalmúak ezek, mint a huszadik században írt dicséretek. A maiakról nem is beszélve, melyeknek a célja a minimalizmus. Nem igazán örülök neki, amikor három akkorddal elmondják, hogy „Jézus szeretlek…” Ezt tudjuk, de valami mélyebbet tudsz-e, arról, hogy miért szereted? A régi énekekben viszont az a lényeg, hogy miért, nem az állapot."
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.