Este sírva alszol el,
dühös vagy te is, mint minden árva.
Nézed a tejesdobozon a százalékot,
vodkanarancsot iszol,
úgy gondolsz a halott anyádra.
Vajon ők is úgy porladnak el, mint bárki más?
Az ő húsukat is féreg rágja,
nincs valami felmentés, vagy varázs,
legalább a jó anyákra?
Nincs a mellükre, a méhükre megmentő ige?
Árvaság marad utánuk,
csak csend és bocsánat.
Mert az anyátlan már nem kiált,
az anyátlan hiába lázad.
Dühös vagy.
Iszol, és anyádra gondolsz.
Unod a tejet, a vodkanarancsot,
Barackbefőttet kanalazol, vagy szilvát.
Tudod, hogy anyád nem így készítette.
Álmodban visszajár,
fiatal és boldog,
s egy angyal jár mögötte.