– Ezt a kérdést gyakran fel szokták tenni, mégis úgy gondolom, minden eset egyedi, ezért a válaszok is megismételhetetlenségükkel kecsegtetnek, tehát: hogy dőlt el, hogy nem a líra felé fordulsz, hanem a novella és a regény műfaja érdekel?
– A rövid válasz az, hogy nincs ritmusérzékem, nem érzek magamban tehetséget a lírához. Komolyabbra fordítva a szót, szeretek mesélni, világot építeni, a próza pedig erre nagyobb teret ad. Mindig szerettem nagyot mondani, sztorizni, ezt versben nem tudom megtenni, kell egyfajta játszótér a gondolataimnak.
– Mennyire érezted nehéznek életed első kötetének megírását? Mennyi időt ölelt fel? Pillanatnyi szünet, könyvmegjelenési sokk következik ezután, vagy megállás nélkül alkotsz tovább?
– A kötet összeállítása okozott nehézséget. A történetek fel-felbukkantak, megírtam őket, megjelentek, gyűjtögettem az ötleteket, aztán ezeknek kellett koherenciát adnom, egy világot alkotni, ami mindezt összefogja. Nagyjából két év volt, amíg ezt a rendszert megalkottuk; óriási segítséget jelentett ebben a világ legcsodásabb szerkesztője, Bonczidai Éva, aki nélkül talán soha nem sikerül kötetbe rendezni az írásaimat. Ami a szünetet illeti, megálltam, de ez inkább egyéb elfoglaltságaim miatt volt/van. Ötleteim már vannak a folytatásra, az új kötetre. Szeretnék meséket írni, ami egy elképesztően nehéz, de hálás műfaj, éppen ezért rendkívül időigényes is.
– Mintha populáris zsánerek, például: rémtörténet, horror, western, akciófilm stb. előtt tisztelegne A keresztúri vámpír és más történetek. Mennyire volt tudatos választás ez a szintetizáló hommage-jelleg?
– A történeteim írás közben nyernek stílust. Az első mondat leírása után általában szoktam tudni, hogy amin éppen dolgozom, végül milyen zsánerbe kerül majd. Az eltérő műfajok használatában annyi a tudatosság, hogy igyekszem egy egységes világot alkotni, azonban ahhoz, hogy ez a világ reális legyen, mégis misztikus, szerintem elkerülhetetlen egyfajta popkulturális lefolyó hozzáállás, amikor minden egymással legalább köszönőviszonyban lévő műfaj találkozik, hogy valami új csússzon ki belőle végül a másik oldalon. Amolyan novellalecsó, egy keverék, ami egyben adja ki az ízét.
– Ha regényt írnál, akkor a fent említett zsánerek közül melyik irányába mozdulnál el?
– Van néhány regényötletem. Ami jelenleg körvonalazódik bennem, az amolyan paranormális James Bond-történet lenne, misztikuskrimi-noir. De van egy régi álmom, egy nagyszabású regény. Szeretném megalkotni az igazán magyar epikus fantasyt, úgy, hogy az ne történelmi átirat legyen, hanem pusztán a mitológiánkra épített hőstörténet.
A teljes interjú az Olvasat oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.