– Februárban jelent meg új verseskötete Használt fényforrások címmel. Mennyire más ez a kötet, mint a korábbiak?
– Körülbelül hat év anyagából válogattunk a szerkesztőkkel, ennek is köszönhető, hogy ezúttal több vershangomat sikerült megmutatnom. Ez a kötet nélkülözi a fotókat, illusztrációkat, többnyire olyan témákkal foglalkozik, amelyekhez nem szükséges vagy nem illik mondjuk egy dinamikus tánc- vagy testversfotó. Tehát most nem más művészeti ágak teszik sokszínűvé az önkifejezést, hanem a verbális régión belül maradva maguk a nyelvi, stiláris és tematikus elemek válnak írásaimban választékosabbá. Úgy gondolom, hogy sikerült rátalálnom saját költői nyelvemre. Persze a költészetben a megérkezettség nem jelent statikusságot, pusztán otthonosabb mozgást.
– A Használt fényforrásokban melyik verse a legkedvesebb önnek?
– Nem tudnék egyet kiemelni, de az istenkereső, transzcendenciát felderítő szövegeim (mert nem biztos, hogy érdemes klasszikus értelemben vett istenes verseknek nevezni őket), nagyon fontos részét képezik a költészetemnek, ebben a kötetben ezt jobban meg is tudtam mutatni, mint a korábbiakban.
– 2017-ben keltette életre az országos Viselj verset! mozgalmat. Hogyan sikerült ez a kampány, illetve milyen hozzá kapcsolódó kezdeményezései voltak?
– Nagyszerűen, és erre nagyon büszke vagyok. A verstetoválás-kollekciómról többen is cikkeztek az év legmenőbb kiegészítőjeként, sikerét pedig az eladott példányszámok is igazolták. A kampány második része, ami egy sorozatban futó irodalmi fashion show volt a Hungarikum Pódiumon, s amelyhez olyan kiváló színművészek is csatlakoztak, mint például Pindroch Csaba, Xantus Barbara vagy Petrik Andrea, ugyancsak nagyon jó visszhangot kapott. A Viselj verset! kampány betetőzéseként pedig néhány hónapja sikerült elindítanom irodalmat népszerűsítő márkámat, a Poeticumot. Az első Poeticum-termékek között versékszereket és idézetes maszkokat találhatnak az érdeklődők, de folyamatosan álmodozom és tervezek, szóval bízom benne, hogy hamarosan újabb megvásárolható poeticumokkal, azaz „verstárgyakkal” bővülhet a kínálat.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.