– Februárban jelent meg új verseskötete Használt fényforrások címmel. Mennyire más ez a kötet, mint a korábbiak?
– Körülbelül hat év anyagából válogattunk a szerkesztőkkel, ennek is köszönhető, hogy ezúttal több vershangomat sikerült megmutatnom. Ez a kötet nélkülözi a fotókat, illusztrációkat, többnyire olyan témákkal foglalkozik, amelyekhez nem szükséges vagy nem illik mondjuk egy dinamikus tánc- vagy testversfotó. Tehát most nem más művészeti ágak teszik sokszínűvé az önkifejezést, hanem a verbális régión belül maradva maguk a nyelvi, stiláris és tematikus elemek válnak írásaimban választékosabbá. Úgy gondolom, hogy sikerült rátalálnom saját költői nyelvemre. Persze a költészetben a megérkezettség nem jelent statikusságot, pusztán otthonosabb mozgást.
– A Használt fényforrásokban melyik verse a legkedvesebb önnek?
– Nem tudnék egyet kiemelni, de az istenkereső, transzcendenciát felderítő szövegeim (mert nem biztos, hogy érdemes klasszikus értelemben vett istenes verseknek nevezni őket), nagyon fontos részét képezik a költészetemnek, ebben a kötetben ezt jobban meg is tudtam mutatni, mint a korábbiakban.
– 2017-ben keltette életre az országos Viselj verset! mozgalmat. Hogyan sikerült ez a kampány, illetve milyen hozzá kapcsolódó kezdeményezései voltak?
– Nagyszerűen, és erre nagyon büszke vagyok. A verstetoválás-kollekciómról többen is cikkeztek az év legmenőbb kiegészítőjeként, sikerét pedig az eladott példányszámok is igazolták. A kampány második része, ami egy sorozatban futó irodalmi fashion show volt a Hungarikum Pódiumon, s amelyhez olyan kiváló színművészek is csatlakoztak, mint például Pindroch Csaba, Xantus Barbara vagy Petrik Andrea, ugyancsak nagyon jó visszhangot kapott. A Viselj verset! kampány betetőzéseként pedig néhány hónapja sikerült elindítanom irodalmat népszerűsítő márkámat, a Poeticumot. Az első Poeticum-termékek között versékszereket és idézetes maszkokat találhatnak az érdeklődők, de folyamatosan álmodozom és tervezek, szóval bízom benne, hogy hamarosan újabb megvásárolható poeticumokkal, azaz „verstárgyakkal” bővülhet a kínálat.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.
Az idei balatonfüredi Jókai-napok meghívottja Kiskőrös városának képviselete volt: a két szellemóriás barátságának apropóján a két település között most kulturális testvérkapcsolat született. Balatonfüreden több évtizedes hagyománya van a Jókai-napoknak, minden évben tartalmas programokkal emlékeznek meg többnapos ünnepségsorozattal a nagy prózaíróról. Az egyik helyszín a Jókai-villa, ennek udvarán tartották idén is a nyitórendezvényt, ahol a két település polgármesterei nyitották meg a kétnapos ünnepséget.
,,Koncert, amely lélektől lélekig szól, amely életünk legfontosabb témáit tárja elénk, válaszra várva és megoldásra. Szerelem, szeretet, hűség, barátság, hit, küzdelem, csalódás… öröm és bánat… és még sorolhatnám, de éljük meg együtt, nyitottan, befogadóan és intenzíven” – ilyen és ehhez hasonló kedvcsináló gondolatok csalogatták a kedves zenekedvelő közönséget a pénteken megtartott sanzonest ajánlószövegében.
Május 3-án 18 órakor mutatja be a Forte Társulat Talpától a feje búbjáig… című ingyenes előadását Horváth Csaba rendezésében a veszprémi Művészetek Házában, a Dubniczay-palotában. Az előadás megvalósításában Géczi János Immu Pets című kiállítása szolgált ihletforrásul.
Szerkesztőségünk minden évben bekapcsolódik a Kortárs hangon verspályázat munkálataiba, és évente egy Helyőrség.ma lapdíjat oszt ki annak, akit a mezőnyből a legjobbnak ítél. Idén Dobosy Tímea versei nyerték el szerkesztőségünk bizalmát, így szeretettel gratulálunk neki!
„Egy életnek a tükre és két olyan költői életműnek az összehasonlítása, párba állítása, amelynek egyik része a reformkort, a másik pedig a 20. századi magyar irodalmat határozta meg” – magyarázta Juhász Anna, az est házigazdája és egyik fellépője.
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.