„Magunknak építjük ezt a társadalmat, amelyben élünk.” E kiemelt idézet jól példázza Sára Sándor ars poeticáját – írja a kötetismertető. A Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező mindig a magyarságért, a szegény sorsú emberekért aggódó művész volt. Tavalyi évben bekövetkezett halála óriási vesztesége a társadalomnak. Emlékére vaskos mű látott napvilágot az MMA Kiadó jóvoltából Sára Sándor címmel. A könyvben pályatársak, barátok írnak róla. Olvashatjuk – többek között – Bakos Edit, Gelencsér Gábor, Benke Attila vagy Kincses Károly visszaemlékezéseit Pintér Judit filmkritikus szerkesztésében. A kötethez képgaléria is tartozik, a fotókon feltűnnek Sára Sándor jellegzetes alakjai, parasztok, a népi kultúra és a Kárpát-medence csodái.
Sára Sándor halála pótolhatatlan veszteség. Ez a kötet segít abban, hogy megismerjük a zseniális alkotót. Akinek példaképe Szőts István, az Emberek a havason rendezője volt. Amikor Szőts egyszer egy néprajzi film forgatására Turába érkezett, Sára három napig cipelte a rendező munkaeszközeit, közben pedig kikérdezte őt a filmezés mikéntjéről. Örök barátság kezdődött ekkor. Amikor Sára Sándort előszörre nem vették fel a főiskolára, találkozni akart vele. Szőts a hírt hallva azt mondta: a tehetség nem vész el, legfeljebb elkallódik. Sára tehetsége azonban nem kallódott el. Másodszorra már felvették, hogy később sok, mára már történelmi filmmel örvendeztessen meg minket.
További részletek az MMA oldalán olvashatók.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.