– Az emberi természet változik a legkevésbé. Erre bizonyíték Madách műve is, hiszen a szerencsétlen Ádám, Éva asszisztálásával és Lucifer bujtogatásával, szinte ugyanazokkal a problémákkal találkozik, csak pepitában – emelte ki Csák János kulturális és innovációs miniszter a Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezett, Az ember tragédiája a világirodalomban. A Madách-mű fordításai és fordítói 1862-től napjainkig című jubileumi kiállítás, valamint a Madách-műfordítói és -életmű-konferencia megnyitóján, hangsúlyozva a szerzői hozzáállást, amely egyrészt Madách közéleti ember énjéből is fakadt. Beszélt mindarról, ami fontos az emberiségnek, mint például Az ember tragédiájában is fellelhető szabadság, a testvériség és az egyenlőség, tehát a francia forradalom hármas jelszava.
– Szabadság alatt értem hazánk minden beolvasztástól megóvott integritását, saját ügyei minden idegenbefolyás-mentes megőrzését. Egyenlőség alatt értem a törvények alatti egyenlőséget. A testvériség alatt a különböző ajkú népek igényeinek méltányos tekintetbe vétele mellett mindnyájunk testvéries összeolvadását a magyar jogokban és kötelességekben – idézte Madách gondolatait a miniszter.
A konferencia tematikáját érintve Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a műfordítás fontosságát és a fordítók feladatait foglalta össze.
– A fordítás kezdetekor a fordítónak érzékenységre és kitartásra van szüksége, hiszen a munka elején jelentkező fordíthatatlanság visszatér a munka későbbi szakaszában. Mindazonáltal a fordítónak együtt kell élnie azzal a szorongató képzettel, hogy a fordítás sohasem lesz, sohasem lehet olyan, mint az eredeti. A fenti folyamatok figyelembevételének elkerülése pedig hidat jelenthet két kultúra között, ahogyan az megfigyelhető Az ember tragédiájában is, amelynek ,pilonjai egzisztenciális és konfliktusos szituációk. Ezek együttesen új erőket szülnek, és elrepítik a mű szereplőit egy új világba, ahol a lényegnek egy kis újraalapozása történik, amellyel egyidejű az olvasó olvasataiból és fordításaiból születő önmegértés eseménye.
Csák János miniszter zárógondolata a nap további programjainak egyértelmű lényegét összegezte: – A magyar irodalom és kultúra ápolóinak a felelősségeként vállaljuk, hogy élve tartjuk azokat a nagy szerzőinket, akik világra szólót alkottak az emberi természetről, akik elhelyeznek bennünket egy kozmoszban, a környezetünkben, a társaslétben, és elhelyeznek bennünket saját magunk lelkében is. És én Madách Imrét ilyennek tartom. És ilyennek tartom a műfordítókat is.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.