Ilyés Krisztinka: A Madách-kiállítás és jubileumi konferencia megnyitója

2023. szeptember 28., 15:45
Csák János kulturális és innovációs miniszter/Fotó: Antal Dani/PKÜ

– Az emberi természet változik a legkevésbé. Erre bizonyíték Madách műve is, hiszen a szerencsétlen Ádám, Éva asszisztálásával és Lucifer bujtogatásával, szinte ugyanazokkal a problémákkal találkozik, csak pepitában – emelte ki Csák János kulturális és innovációs miniszter a Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezett, Az ember tragédiája a világirodalomban. A Madách-mű fordításai és fordítói 1862-től napjainkig című jubileumi kiállítás, valamint a Madách-műfordítói és -életmű-konferencia megnyitóján, hangsúlyozva a szerzői hozzáállást, amely egyrészt Madách közéleti ember énjéből is fakadt. Beszélt mindarról, ami fontos az emberiségnek, mint például Az ember tragédiájában is fellelhető szabadság, a testvériség és az egyenlőség, tehát a francia forradalom hármas jelszava.

– Szabadság alatt értem hazánk minden beolvasztástól megóvott integritását, saját ügyei minden idegenbefolyás-mentes megőrzését. Egyenlőség alatt értem a törvények alatti egyenlőséget. A testvériség alatt a különböző ajkú népek igényeinek méltányos tekintetbe vétele mellett mindnyájunk testvéries összeolvadását a magyar jogokban és kötelességekben – idézte Madách gondolatait a miniszter.

A konferencia tematikáját érintve Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a műfordítás fontosságát és a fordítók feladatait foglalta össze.

Fotó: Antal Dani/PKÜ

– A fordítás kezdetekor a fordítónak érzékenységre és kitartásra van szüksége, hiszen a munka elején jelentkező fordíthatatlanság visszatér a munka későbbi szakaszában. Mindazonáltal a fordítónak együtt kell élnie azzal a szorongató képzettel, hogy a fordítás sohasem lesz, sohasem lehet olyan, mint az eredeti. A fenti folyamatok figyelembevételének elkerülése pedig hidat jelenthet két kultúra között, ahogyan az megfigyelhető Az ember tragédiájában is, amelynek ,pilonjai egzisztenciális és konfliktusos szituációk. Ezek együttesen új erőket szülnek, és elrepítik a mű szereplőit egy új világba, ahol a lényegnek egy kis újraalapozása történik, amellyel egyidejű az olvasó olvasataiból és fordításaiból születő önmegértés eseménye.

Csák János miniszter zárógondolata a nap további programjainak egyértelmű lényegét összegezte: – A magyar irodalom és kultúra ápolóinak a felelősségeként vállaljuk, hogy élve tartjuk azokat a nagy szerzőinket, akik világra szólót alkottak az emberi természetről, akik elhelyeznek bennünket egy kozmoszban, a környezetünkben, a társaslétben, és elhelyeznek bennünket saját magunk lelkében is. És én Madách Imrét ilyennek tartom. És ilyennek tartom a műfordítókat is.