,,Vannak-e tabuk a kortárs irodalomban, hogyan viszonyul a 21. század olvasója a testiségről és a nemi identitásról szóló versekhez?” – ilyen és ehhez hasonló kérdések és kedvcsináló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget Varga Melinda költő legújabb verseskötet-bemutatójának ajánlószövegében.
Az Aus meinen schoß entfaltet sich dein duft – Testem hajlatából illatod kivirágzott című német–magyar nyelvű verseskönyv a szerelem ,,koronájaként” a vágyat emeli magasba, s éppen ezért a pironkodásra késztető téma, a testiség határait feszegeti. S az megint egy újabb kérdést vet fel, hogy mindez hogyan fonódik egybe, illetve hogyan tudja egyesíteni az irodalom és a képzőművészet területeit. A két alkotó – Székelyhidi Zsolt az aktfotóin és Varga Melinda a versein keresztül – viszont nemcsak megválaszolja, hanem a kétnyelvű kötettel be is bizonyítja: a vágy az életünk olyannyira fontos része, hogy képtelenség elrejteni, s – mint érzékeljük – az ehhez kapcsolódó megnyilvánulásaink médiumát a művészetek világa is biztosítja.
,,A szerelemben nincs nyugalom, mert az, amit elértünk, csak egy újabb kiindulópont ahhoz, hogy még többre vágyódjunk” – idézi Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című opusát Böszörményi Zoltán, az est moderátora, aki – hasonlóan a francia regényíróhoz – azt a kérdést feszegeti: miért kell szenvednie a költőnek. A beszélgetés során viszont kiderült, a szenvedés elsősorban a magányhoz kötődik, ahhoz a magányhoz, amelyre a költő teremtetett.
,,Csak a magányod vezethet oda, hogy szavakat adjál annak, aminek nagyon nehéz megfelelő kifejezést, formát találni, hiszen a testről, a szerelemről, erről az örök témáról a legnehezebb beszélni. És ezt csak akkor lehet megtenni, amikor egyedül vagyunk, eltávolodva mindentől” – fejti ki a költő kapcsolódva Böszörményi Zoltán gondolataihoz.
Abafáy-Deák Csillag, a kiállítás kurátora a paradicsomi létállapotot felidézve a testiségre terelte a szót, hangsúlyozva: ,,A meztelenség mindig is a szabadság szimbóluma volt.” Székelyhidi Zsolt fotói ebben a szabadságban születtek, a fotóművész pedig érezhetően ,,a formákra, a harmóniára, az összhangra, az együttlétre koncentrál, meglátja a legkisebb részletben is az egészet, miként azt Varga Melinda” teszi a verseiben.
A kötetbemutatón Székelyhidi a versírás és a fotózás közti átmenetekről is beszélt, ugyanakkor kiemelte azokat a szempontokat is, amelyeket ő fotósként tart szem előtt: ,,Alapvetően az arcot keresem mindenben, a személyességet. Viszont ahogy egyre közelebb kerültem az archoz, észrevettem, hogy az arc már a test részévé válik. Ezért kezdtem el részleteket is fotózni egy időben.”
És hogy mindez pontosan mit is jelent akkor, amikor ennek a két művészeti ágnak a közös mondanivalójára vagyunk kíváncsiak? Az egymásra találás a közös keresésben érhető tetten: ,,Szerintem ilyen szempontból találtunk egymásra Melindával: mindketten keressük a magunk párjának a személyiségét, a magunk párjának a jó vagy a rossz tulajdonságait vagy éppen a hévben mutatott őszinteségét.”
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.