Lőrincz P. Gabriella költő volt a Magyar Kultúra magazin első vendége a 32. Művészetek Völgyében – s már a hangulatteremtés is rendhagyónak ígérkezett, hiszen a beszélgetés főként a magazin Elmúlás lapszámához kapcsolódott. Lehet-e önfeledt vidámsággal vagy legalábbis nem meghökkenve beszélgetni az ember életének egyik legfontosabb velejárójáról, a halálról? Bonczidai Éva, a magazin főszerkesztője többféleképpen is közelített a témához, és kérdéseivel vendégét a Szovjetuniótól kezdve a kárpátaljai rítusokon át egészen a női sorsokig minden fontos dologról végigkérdezte.
Lőrincz P. Gabriella – aki tízéves koráig nem is volt tisztában azzal, hogy ő nem Magyarországon él, s bár Beregszász az országhatártól csupán hét kilométerre van – mindennapjaiban a kárpátaljai lét és annak tapasztalatai később váltak érezhetőbbé. A halál a költő családi környezetében soha nem a mai megszokott tabuk keretei között volt megközelíthető, a kisvárosban a haláltapasztalattal és a temetkezési szokásokkal, hagyományokkal korán megismerkedett, ennek ellenére ez soha nem okozott lelki törést az életében.
A beszélgetés második témapontja Lőrincz P. Gabriella Könnytelen madonnák című hibrid kötete volt, amelynek témáját, az asszonyi sorsokat – ahogy a halált is – új megközelítésben láttatja a szerző. A könyv saját tapasztalatokra és megismerésekre épült, s bár sokban befolyásolta mindezt a család női alakjainak száma, mégsem lehet teljesen azonosnak tekinteni a kötetben szereplő történeteket a valós családi emlékekkel.
,,Az ember addig gyermek, ameddig valakit anyának szólít” – fogalmazott a költő az anya-verseihez kapcsolódva, majd folytatta: ,,az én gyerekemnek én kell hogy az anyja legyek, ő tud engem arra tanítani, amire dolga van, és nekem van dolgom ővele. Együtt vagyunk egészek.”
A beszélgetés végére az is kiderült, hogy a halál – a költő elgondolásában – nem tartozik a kellemetlen témák közé, épp olyan fontosnak tartja és az élet velejárójaként tekint rá, mint amikor a hazafogalmunkat próbáljuk közelebb hozni saját életünkhöz. Ennek apropóján, zárógondolatként Lőrincz P. Gabriella három egységre tagolta világnézetét: neki a haza a nemzetet jelenti, az otthon lesz az a hely, ahol az ember a szeretteivel él és berendezkedik, a szülőföld pedig egyértelműen Kárpátalja, bárhol is legyen éppen a nagyvilágban.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.