Ilyés Krisztinka: Az otthon melege

2023. augusztus 05., 20:46
Fotó forrása: az Egyfeszt Facebook-oldala

A Karmazsin Népi Együttes, a gyergyócsomafalvi Mocorgók és a gyergyóújfalvi Katorzsa Néptáncegyüttes, valamint a Bagossy Brothers Company közös előadása az Egyfeszten

,,A gyergyói, a gyergyói fenyves alatt,
ott lakozik a babám a szívem alatt.
Ott lakozik mind az öröm, mind a bánat,
nem visznek ma minket katonának!"
(Bagossy Brothers Company: Néked szólnak a harangok)

Léteznek olyan momentumok, amikor a haza és az otthon fogalmán keresztül – függetlenül minden nemzeti ünneptől – megidézhetjük a múltunk és népünk jeles örökségét. Ilyenkor az ember szíve kiszakad a mindennapok kusza és zajos kavalkádjából, élvezi és érzékeli a jelen pillanatait, amelyek eggyé válnak mindazzal a történelmi emlékezettel, amelyet egy vonós hangszer megszólaltatása, egy székely szoknya meglibbenése vagy egy fülbemászó dallam és énekszó tud felidézni.

Ilyen különleges és idilli hangulat csalogatta a távolról érkező kultúrakedvelőket a Gyergyó-medencébe, a már harmadik alkalommal megrendezett Egyfeszt összművészeti fesztivál első napjára – ugyanis az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében, a Folkudvarban több, hagyományait büszkén őrző és képviselő csapat állt közösen színpadra és mutatta be, hogy miért is olyan szép és jó gyergyóinak lenni, s mitől válik e szépség pár óra erejéig – a gyönyörű viseletekbe öltöző táncosok és a népi hangszereket megszólaltató zenészek révén – az otthon jelképes burkává.

Fotó forrása: az Egyfeszt Facebook-oldala

A Karmazsin Népi Együttes és vendégei, a gyergyócsomafalvi Mocorgók és a gyergyóújfalvi Katorzsa Néptáncegyüttes, valamint a Bagossy Brothers Company megidézte történelmünk azon szeleteit is, amelyet csupán a vaskos szöveggyűjteményeink őriztek meg és adtak tovább folyamatosan a következő generációknak: így vált élővé a színpadon a 19. és 20. század népi dallamvilága, ugyanakkor ízelítőt kaptunk azokból az anekdotákból is, amelyek egyben visszatükrözik Székelyföld történeteit, a székely ember – változatlan – gondolkodásmódját, életszemléletét.

Talán az sem túlzás egy ilyen est után – ahogyan azt a Folkudvar házigazdája, András Lóránd is megemlítette –, ha kimondjuk: megható és könnyfakasztó élmények sorozatát raktároztuk el. Az együtt lépések, az egymásra figyelések, pillantások és az elengedhetetlen gyergyói nóták nemcsak fantasztikus előadással szórakoztatták a közönséget, hanem bemutatták azt a méltán büszke erdélyi, illetve székely emberképet, amelyben magunkat láthattuk, azokat a dallamokat és gyergyói dalszövegeket, amelyeket déd- és nagyszüleink hagytak reánk, és mindazt a jókedvet és összetartó erőt, amellyel ez a közösség nem világot lát, hanem világot mutat.