A Karmazsin Népi Együttes, a gyergyócsomafalvi Mocorgók és a gyergyóújfalvi Katorzsa Néptáncegyüttes, valamint a Bagossy Brothers Company közös előadása az Egyfeszten
,,A gyergyói, a gyergyói fenyves alatt,
ott lakozik a babám a szívem alatt.
Ott lakozik mind az öröm, mind a bánat,
nem visznek ma minket katonának!"
(Bagossy Brothers Company: Néked szólnak a harangok)
Léteznek olyan momentumok, amikor a haza és az otthon fogalmán keresztül – függetlenül minden nemzeti ünneptől – megidézhetjük a múltunk és népünk jeles örökségét. Ilyenkor az ember szíve kiszakad a mindennapok kusza és zajos kavalkádjából, élvezi és érzékeli a jelen pillanatait, amelyek eggyé válnak mindazzal a történelmi emlékezettel, amelyet egy vonós hangszer megszólaltatása, egy székely szoknya meglibbenése vagy egy fülbemászó dallam és énekszó tud felidézni.
Ilyen különleges és idilli hangulat csalogatta a távolról érkező kultúrakedvelőket a Gyergyó-medencébe, a már harmadik alkalommal megrendezett Egyfeszt összművészeti fesztivál első napjára – ugyanis az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében, a Folkudvarban több, hagyományait büszkén őrző és képviselő csapat állt közösen színpadra és mutatta be, hogy miért is olyan szép és jó gyergyóinak lenni, s mitől válik e szépség pár óra erejéig – a gyönyörű viseletekbe öltöző táncosok és a népi hangszereket megszólaltató zenészek révén – az otthon jelképes burkává.
A Karmazsin Népi Együttes és vendégei, a gyergyócsomafalvi Mocorgók és a gyergyóújfalvi Katorzsa Néptáncegyüttes, valamint a Bagossy Brothers Company megidézte történelmünk azon szeleteit is, amelyet csupán a vaskos szöveggyűjteményeink őriztek meg és adtak tovább folyamatosan a következő generációknak: így vált élővé a színpadon a 19. és 20. század népi dallamvilága, ugyanakkor ízelítőt kaptunk azokból az anekdotákból is, amelyek egyben visszatükrözik Székelyföld történeteit, a székely ember – változatlan – gondolkodásmódját, életszemléletét.
Talán az sem túlzás egy ilyen est után – ahogyan azt a Folkudvar házigazdája, András Lóránd is megemlítette –, ha kimondjuk: megható és könnyfakasztó élmények sorozatát raktároztuk el. Az együtt lépések, az egymásra figyelések, pillantások és az elengedhetetlen gyergyói nóták nemcsak fantasztikus előadással szórakoztatták a közönséget, hanem bemutatták azt a méltán büszke erdélyi, illetve székely emberképet, amelyben magunkat láthattuk, azokat a dallamokat és gyergyói dalszövegeket, amelyeket déd- és nagyszüleink hagytak reánk, és mindazt a jókedvet és összetartó erőt, amellyel ez a közösség nem világot lát, hanem világot mutat.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.