A színes – főként a kortárs – művészvilágot bevonzó fesztivál, a Művészetek Völgye idén is rengeteg újdonsággal várta az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény természetesen az irodalom tágas teréből is válogatott: a klasszikusainktól egészen a kortárs irodalomig válogathattak és kaphattak kedvükre valót az irodalom iránt érdeklődők.
Az idei tíznapos fesztivál kiemelt élőirodalommal kedveskedett a közönségnek, szombaton az esti órában lehetett részt venni két kiváló író, Döme Barbara és Király Farkas közös beszélgetésén.
Az Országút magazin főszerkesztő-helyettesének köszöntőbeszéde után ízelítőként a két barát közös munkájából hangzott el egy szövegrészlet, melyben nem csupán a szerzőség számít közös pontnak, hanem tartalmában is reflektál a két írói világra, jellemző karaktereikre.
Ezután – mondhatnánk úgy is – egyórányi közös emlékezés tanúi lehetettünk: barátságuk kezdetéről és a mai napig tartó munkaviszonyukról, projektjeikről ismerhettünk meg történetfoszlányokat. Még évekkel ezelőtt a Magyar Kultúra magazin főszerkesztő-helyettese az írószövetség íróiskolájának diákjaként találkozott először az ott előadó, erdélyi származású íróval. Mindketten hasonlóan gondolnak vissza erre az időszakra: Döme Barbara kíváncsi és komoly kérdésekkel fordult az írószövetség falán – kép formájában – is megtekinthető Király Farkashoz. „Talán ő volt az egyetlen, aki nem mindennel értett egyet, egyúttal az az egyetlen személy is ő volt, aki érdeklődése által diskurzust hozott létre” – meséli. Kapcsolatukat a továbbiakban a véletlen is irányította: egy időben Döme Barbara az Irodalmi Jelen folyóirat rendszeres szerzőjévé vált, viszont az, hogy a portál prózarovat szerkesztője maga Király Farkas, csak később derült ki. Az írónő Júdás fia című novellája nyomán újból elindult köztük a dialógus azon formája, melyből később barátság lett. Király Farkas két szóval jellemezte az akkori benyomását Döme Barbaráról: „Az első percben még azt gondoltam, ez a nő őrült. Három másodperc múlva viszont rájöttem: valójában zseni.”
Döme Barbara két kötetét is Király Farkas szerkesztette, de hasonló jó tanácsokkal, viszont szerkesztői meglátásokkal segíti az írónő is Király Farkas munkáit – mint mondja, a szerkesztőnő a „főelőkóstolója” irományainak. A beszélgetés alatt az is kiderült, hogy Döme Barbara egyik legnagyobb írói sikere a pandémia időszakára tehető: a Vajdaságban, a nagybecskereki gimnázium irodalomtanára a Király Farkas szerkesztésében megjelenő Nők a cekkerben című kötetből tartott órát diákjainak, mely később az internetre is felkerült, s így mindenki számára elérhetővé vált.
A két író közös célja, hogy szebbé tegyék a világot az irodalom által. Az idő folyamán egyre jobban eltávolodtak a fiatalok közegétől, „rájöttünk, hogy nem értünk a fiatalok nyelvén” – magyarázza Döme Barbara. Az egyetlen megoldás, hogy az irodalom a jelenkor társadalmának megfelelő csomagolásában jusson el a korban tőlük távol állókhoz. Ennek érdekében pedig megkeresték azt az utat, mely a legegyszerűbb folyosót kínálja: a közösségi médián, az online platformokon keresztül könnyedén hozzáférnek az ifjúsághoz. Ez a felismerés hozta létre a Tegnap.ma néven elérhető kortárs magyar videóenciklopédiát. A szócikkekkel is folyamatosan bővülő adatbázis az olvasás népszerűsítésében hisz, a szerkesztők pedig bíznak benne, hogy egy-egy kortárs író vagy költő által felolvasásra kerülő videóanyag megtekintése – minden további kényszer nélkül – ráveszi a hallgatóközönséget, hogy levegye a polcról és belelapozzon az adott szerző könyvébe. A magyar kultúra többszínűségét épp a különböző összetevőinek köszönheti. Király Farkas a karácsonyfahasonlattal élt: a kultúránk megragadásához a fenyőre aggatott gömbök egészére van szükségünk. Így nem hagyják figyelmen kívül azt sem, hogy a magyar kultúrát a teljes Kárpát-medence magyarsága alkotja, s a videógyűjtemény minden idetartozó olvasóhoz és alkotóhoz egyaránt szól.
A szerzők olyannyira ismerik egymást és egymás munkáit, hogy Döme Barbara minden kételkedés nélkül kijelentette Király Farkas Sortűz című kötetéről: „Néha úgy érzem, én írtam.” A regény három olvasati lehetősége is szóba került, amelynek egyikét az írónő fedezte fel: a négy fiatal katona története egyszerre négy nemzetiség történetét is képviseli. Farkas a nemzetkarakterológiát a neveken keresztül tudta érzékletesen megformálni. Barbara kiáll azon határozott meggyőződése mellett is, miszerint az 1989-es rendszerváltást megidéző Sortűz egyedülálló, a szerző átéli és közérthetően adja át az olvasóknak tapasztalatait: „Ilyen könyv még nem született, még senki nem nyúlt ebben a formában ehhez a problémához” – ismétli az írónő. A szerzők köteteik rokoni kapcsolatát a poszttraumatikus mivoltukban találták meg: a Sortűz és a Nők a cekkerben is érzékenyítésre készteti, ugyanakkor átsegíti a trauma okozta stresszen olvasóit.
Az esemény vége felé közeledve Bréda Ferenc szavaival vezették be a populáris irodalomhoz való közelségüket: legyen hiteles és hozzáférhető – abban pedig mindketten egyetértenek, hogy a popularitás nem teszi kevésbé értékessé az irodalmat. „A könnyed is lehet színvonalas” – állítja Döme Barbara. Ennek apropóján – lazításképp – felolvasott egy novellát az új, kiadásra váró, Sanyi, az ismeretlen celeb című kötetéből.
A beszélgetés a – főként Sanyi karakterén keresztül létrejövő – hangulatot átölelő szegmenssel zárult: a két író közös paródiáját hallhattuk, mely a pandémia okozta túltermelést karikírozta, egyben rávilágított arra is, hogy miképp tud az irodalom beleveszni a vírus kreálta következményekbe.
Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott.
Mi is az a művészetterápia és hogyan segíthet bennünket a traumafeldolgozás rögös útjain? A Diabelli művészeti és oktatási alapítvány udvarában Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével kerestünk választ a kérdésre. A foglalkozás során Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta módszerével és az agyagozás alapjaival ismerkedtünk.
Bíró Gergely, az esemény moderátora elsőként a természet iránti vonzódásáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa közelsége az élővilághoz már gyermekkorában kirajzolódni látszott, de igazán fiatal felnőtt korában értette meg, mit is jelent számára az élővilág nyújtotta ősi erő.
A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”
A Hajógyár Zene és színház nevű programsorozatán belül különleges összeállítására látogathattak el az érdeklődök július 19-én az A38-as hajón. Az est házigazdája, Hegyi Dóri először a magyar slam egyik ősatyját, Saiidot (Süveg Márk) faggatta az életútjáról, zenei és művészi világlátásáról, majd kis felpörgetés gyanánt csatlakozott hozzájuk az interaktív improvizációs színház eszköztárával a Momentán Társulat is.
Egyéves születésnapját ünnepelte a Magyar Kultúra Magazin június 29-én az A38-as hajón. Az ünnepélyes hangulat már a programok előtt erőteljesen érzékelhető volt: a vendégeket a lap főszerkesztője, Bonczidai Éva és csapata fogadta az előtérben, ahol a lap összes példányát kedvükre forgathatták a kíváncsiskodók.
Négyes könyvbemutatóval voltak jelen az Erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztői és szerzői a 7. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 12-15. között tartottak. A Sorsok című közös könyvbemutatón a szerzőkkel Miklóssi Szabó István beszélgetett, közreműködött Márdirosz Ágnes színművész. Bálint Tamás Szennyes, Muszka Sándor Idegen állat, Sántha Attila Ágtól ágig és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyveit ismerhették meg a jelenlevők.
Tamási Áron 125. születési évfordulójának alkalmából turnézik Erdélyben az Irodalmi Szalon. Az eseményen bemutatták dr. Sipos Lajos irodalomtörténész Tamási Áronnal foglalkozó kötetét, melynek címe Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.