A Kortárs Irodalmi Szalon Kégl Ildikóval (KISZKI) versszínház ezúttal Lőrincz P. Gabriella költő, író személye és munkássága köré építette az immár – többéves miskolci rendezvénysorozat után – Budapestre látógató estjének múlt pénteki tematikáját. Kégl Ildikó író, költő, az irodalmi szalon házigazdája, és Lőrincz P. Gabriella, az idén József Attila-díjjal jutalmazott alkotó beszélgetése remek, a közönséget is sokszor megnevettető hangulatot teremtett, amely részben annak is köszönhető, hogy a két szerző régóta ismeri egymást, Lőrincz P. Gabriella harmadik alkalommal volt vendége a Kégl Ildikó által vezetett versszínháznak. Még mielőtt az irodalmi szalon vendégének a Könnytelen madonnák című hibrid kötetét vették volna górcső alá, főként az aktualitása révén, Kégl Ildikó arra volt kíváncsi, hogy a kilenc nappal ezelőtt odaítélt József Attila-díj milyen érzelmi és alkotói hatásokat váltott ki a költőből. Lőrincz P. Gabriella elmondása szerint nem a díj fogja költővé és íróvá tenni a művészembert, ellenben egy megelőlegezett bizalmat nyújt, amely a megtiszteltetésen és visszaigazoláson túl arra is ösztönzi, hogy egyre jobban teljesítsen.
A 2021-ben napvilágot látott Könnytelen madonnák egy olyan – verseket és prózai anyagot egyaránt tartalmazó – kiadvány, amely peremvidékre szoruló nősorsokat és szenvedéstörténeteket sorakoztat egymás mellé. Kégl Ildikó és vendége – az est szórakoztató állomásai közben – olyan történetekre is rávilágítottak, amelyekből a bemutatott kötet is építkezik.
Lőrincz P. Gabriella felhívta a figyelmet arra is, hogy kárpátaljai mivolta ellenére nagyon óvatosan közelítette meg ezeket a történeteket, és ügyelt rá, hogy az elbeszélésekben megjelölt helyszínek ne legyenek azonosíthatók Ukrajna területeivel. ,,Bárhol fogok élni, mindig kárpátaljai leszek, nagyon szeretem minden egyes mozzanatát annak, hogy én kárpátaljai vagyok. De nem támogatom a Trianon következtében kialakult panaszkodásokat – Trianon volt, de nem nyavalyogni kell, hanem tenni azért, hogy megmaradjon a magyarság, szolgálni a magyar szót, a nemzetet, úgy, hogy a határvidékeken is jó legyen.” A költő azt is kiemelte, a kötetében szereplő női sorsok nem a különlegességükben lesznek mérvadóak, ellenkezőleg: ,,Ezek azok a női sorsok, amik fentről nem látszanak, de talán ez a hétköznapi. Tehát egyáltalán nincs arról szó, hogy valami olyanról írtam, ami ritka.”
Kégl Ildikó nehezen fogadta el vendége állítását: a kötet nagyobb hányada fikció, míg csupán egyetlen egy novella alapszik a valóságon. Lőrincz P. Gabriella megérti meghívója álláspontját, büszke is rá, hogy olyan történeteket írt, amelyek ennyire megrendítik az olvasókat, akik sajnálják a női karaktereit, és bosszankodnak a láthatatlanságuk miatt.
Azért, hogy ízelőt kaphassunk a szóban forgó könyvből, Varga Tamás színművész előadásában meghallgattuk a kötet nyitónovelláját, a Ribancok című írást, ezt követően pedig Kégl Ildikó a 2014-ben elinduló ukrajnai polgárháború utórengéseiről kérdezte vendégét. ,,Két testvérnép egymás között zajló vitája volt ez, mégpedig azért, mert a kisebbségi nyelveket megtámadták, ami azóta csak fokozódik.” A költőnek az anyanyelve iránti ragaszkodása – néhány év várakozás után – emigrálásra késztette, és 2019-ben végérvényesen átköltözött családjával Magyarországra. Az ország befogadta őket, otthonra leltek: ,,Addig csak gondoltam, hogy az otthon ott van, ahol a családom – de tényleg attól lett otthon a ház, hogy beleütöttük a szögeket a falba és feltettük a saját képeinket, a saját festett tányérainkat. Igazi honvágyam mégis csak akkor lett, egy pár hónappal ezelőtt, amikor megkezdődtek az áramszünetek, több bombázás érte Ukrajna energiaellátását, és akkor olyasmi tört elő bennem, hogy haza akarok menni segíteni” – mesélte a szerző.
A költő Kegyelem és Rész című verseinek megszólaltatása után az írások ereje, a költemények mozgató- és cselekvőképessége is tematizálódott: ,,Amikor a Beregszászi Református Énekkar elénekelte a Vereckei-hágón a magyar himnuszt, az egyik színművész az én Rész című versemet is elmondta. Az egy hihetetlen és felemelő érzés volt – egy picit mégis ott voltam, még ha nem fizikailag is, de egy versben.”
Záróakkordként Varga Tamás tolmácsolásában két anyavers és a Káposztaföld gyermeke című keserédes elbeszélés is elhangzott.
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.
Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt.
Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.
Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”
Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.