Szeptember végén az irodalmi élet újra pezseg Budapesten, leginkább a Millenáris Parkban és a Három Holló kávézóban, ahol a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a PesText világirodalmi rendezvénysorozat rendezvényei zajlanak. Mindkettő célja azonos: megmutatni, hogy az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai miképpen jelennek meg egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között, illetve a magyar irodalmi szféra hogyan tud csatlakozni ehhez a szcénához.
Téves lenne azt gondolnunk, hogy az említett fesztiválok csakis a közismert – világirodalmi – alkotók és azok történetei körül mozognak, hiszen a többnapos rendezvénysorozat programjai közül több is lehetőséget ad arra, hogy az olvasói szerepkörből átlépjünk az író, költő vagy akár a képzőművész szerepébe is.
Ilyen példa a PesText világirodalmi fesztiválon mára már hagyományszerűen megjelenő PesText Zin is, amely a rendezvény saját magazinjaként egy reprezentatív válogatást közöl a magyar és nemzetközi alkotók által beküldött irodalmi pályázat anyagaiból. Az idei PesText Zin tartalma a ,,felhők/clouds” címszó köré fonódott, s a zsűri által kiválasztott, a Zinben is megjelenő tizenegy szerzővel és írásaikkal is megismerkedhettünk a szerda esti bemutatón.
– Azért jók ezek a találkozások, amikbe itt most belekerültünk, mert friss levegőt szívhatunk. Friss levegőre szükség van – mondta Pál Dániel Levente költő, műfordító. – Ezt mindenki értse úgy, ahogyan érteni szeretné. De egy biztos: friss levegő nélkül az ember megbetegszik, a dolgok bepenészednek. Most még viszont van friss levegő.
Szavai arra is rávilágítottak, hogy az irodalom segít a túlélésben, túlélni pedig leginkább a (közös) felhőben tárolt emlékeinken keresztül lehetséges. – Van a felhőkkel egyféle titokzatos viszonyom, áltudományos kapcsolódásom – emelte ki Remsey Dávid, a kötet egyik tervezője, aki szerint a felhő – mint egy vizuális játék – kapcsolódási pontot is jelenthet az embereknek. A különleges kiadványban szereplő szerzők pedig a felolvasott szövegrészletekkel bizonyították a grafikusművész állítását.
A 2023-as PesText Zin szerzői:
Katona Ágota, Héda Veronika, Dóka Péter, Szathmári Dominik, Fehér Enikő, Timár Benjámin, Szabó Imola Julianna, Nagy-Szakmáry Attila, Rezeda Réka, Lovász Krisztina.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.