A Hajógyár Zene és Színház programsorozatán Péterfy Bori debütálásával egy időpontban ismerkedhettünk meg a Magashegyi Underground frontemberével, Bocskor Bíborkával. Az énekesnő kalandos életútjából válogatások, a zene és színészi karrierje indulásának kanyargós, de felettébb humoros és váratlan, olykor tőlünk, egyszerű emberektől távol álló mozzanatai elevenedtek meg a színpadon. A Momentán Társulat három kiváló tagja improvizációs kiselőadásokkal élesztett fel egy-egy elmesélt pillanatszakaszt.
Az új műsorvezető már a beszélgetés elején kitért arra, hogy pályatársával nagyon hasonló utat jártak be: bár Péterfy nem Erdélyben született, de székely felmenői odakötik, másrészt a színészet iránti vágyakozás és a késői anyaság megtapasztalása is közös pontnak számít az életükben. A legfontosabb, amely a közönség sorai között ülőknek sem volt titok: mindketten egy-egy fiúbanda egyetlen női tagjaként tevékenykednek.
Az est különlegessége talán épp abból adódott, hogy a két énekesnő nem egyetlenegy témának az ívén keresztül határozta meg a beszélgetés folyamát. Bocskor Bíborka a zenei és a színészi hatásokon túl a gyerekkor szépségéről, Erdély sajátosságaiból is örömmel és önmagát is többször megmosolyogtató kedvességgel emlékezett: „A kommunizmus időszakát, a válságot és a nélkülözést vaníliaillatnak éltem meg, mert nem volt cukor.”
A zene iránti vágyakozása először csak a brácsa megismeréséig jutott, majd a klasszikus éneklésben fulladt ki. Az utóbbi próbálkozásnál sok kísérletet tett arra, hogy megválaszolhassa: megnyilvánulhat-e az ember őszintén, vagy pedig azt a kérget kell felvállalnia, amely megvédi őt a külső impulzusoktól? A marosvásárhelyi színművészeti egyetem félbehagyása után, főként a szerelem megélésének és a spontaneitásnak köszönhetően, Budapesten kötött ki.
Péterfy Bori kiemelte, vendége snittszerű életvitelt folytat: hihetetlen ugrásokat tapasztalhatunk, amelyeknek elsődleges célja, hogy kizökkentse önmagát a hétköznapi komfortzónájából.
Mint kiderült, az énekesnőt mindig is foglalkoztatta a halál; a művészetet bevonzó tevékenységek mellett börtönpszichológusnak készült. Már gyerekkorában érdekelte a transzformáció, ahogyan a halál az életben helyet kap. De legfontosabb számára a színpadi feltárulkozás, szeret extrém ruhákban megmutatkozni, ami segít neki az átalakulásban. „Ez inspirál, mindig van hozzá egy vízióm, ami segít megőrülni.”
A műsor hangulatos és érzéki akusztikus koncerttel zárult, ahol klasszikus Magashegyi Underground-számokat lehetett meghallgatni.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.