A Hajógyár Zene és Színház programsorozatán Péterfy Bori debütálásával egy időpontban ismerkedhettünk meg a Magashegyi Underground frontemberével, Bocskor Bíborkával. Az énekesnő kalandos életútjából válogatások, a zene és színészi karrierje indulásának kanyargós, de felettébb humoros és váratlan, olykor tőlünk, egyszerű emberektől távol álló mozzanatai elevenedtek meg a színpadon. A Momentán Társulat három kiváló tagja improvizációs kiselőadásokkal élesztett fel egy-egy elmesélt pillanatszakaszt.
Az új műsorvezető már a beszélgetés elején kitért arra, hogy pályatársával nagyon hasonló utat jártak be: bár Péterfy nem Erdélyben született, de székely felmenői odakötik, másrészt a színészet iránti vágyakozás és a késői anyaság megtapasztalása is közös pontnak számít az életükben. A legfontosabb, amely a közönség sorai között ülőknek sem volt titok: mindketten egy-egy fiúbanda egyetlen női tagjaként tevékenykednek.
Az est különlegessége talán épp abból adódott, hogy a két énekesnő nem egyetlenegy témának az ívén keresztül határozta meg a beszélgetés folyamát. Bocskor Bíborka a zenei és a színészi hatásokon túl a gyerekkor szépségéről, Erdély sajátosságaiból is örömmel és önmagát is többször megmosolyogtató kedvességgel emlékezett: „A kommunizmus időszakát, a válságot és a nélkülözést vaníliaillatnak éltem meg, mert nem volt cukor.”
A zene iránti vágyakozása először csak a brácsa megismeréséig jutott, majd a klasszikus éneklésben fulladt ki. Az utóbbi próbálkozásnál sok kísérletet tett arra, hogy megválaszolhassa: megnyilvánulhat-e az ember őszintén, vagy pedig azt a kérget kell felvállalnia, amely megvédi őt a külső impulzusoktól? A marosvásárhelyi színművészeti egyetem félbehagyása után, főként a szerelem megélésének és a spontaneitásnak köszönhetően, Budapesten kötött ki.
Péterfy Bori kiemelte, vendége snittszerű életvitelt folytat: hihetetlen ugrásokat tapasztalhatunk, amelyeknek elsődleges célja, hogy kizökkentse önmagát a hétköznapi komfortzónájából.
Mint kiderült, az énekesnőt mindig is foglalkoztatta a halál; a művészetet bevonzó tevékenységek mellett börtönpszichológusnak készült. Már gyerekkorában érdekelte a transzformáció, ahogyan a halál az életben helyet kap. De legfontosabb számára a színpadi feltárulkozás, szeret extrém ruhákban megmutatkozni, ami segít neki az átalakulásban. „Ez inspirál, mindig van hozzá egy vízióm, ami segít megőrülni.”
A műsor hangulatos és érzéki akusztikus koncerttel zárult, ahol klasszikus Magashegyi Underground-számokat lehetett meghallgatni.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.