A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén is hatalmas tömeget csalogatott a Millenáris Parkba, ahol különleges irodalmi programokon – író-olvasó találkozókon, dedikálásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, könyvpremiereken – vehetett részt az érdeklődő közönség. A jó kedélyű hangulatot a szombat esti telt házas eseményeken is megtapasztalhattuk: így Száraz Miklós György legújabb, Bitang nyarak címet viselő kötetének bemutatóján is. Az esti beszélgetésen Száraz Miklós György jó barátja, Dresch Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc díjas szaxofonista zenélt.
–,Olyan könyv forgott a kezem között, amelynek minden csínja-bínja a novellaírás mestersége körül mozog – indította a beszélgetést Jánossy Lajos, azt est moderátora, aki a kötetben megszólaló kamasz fiú életkorának fontosságát érzékeltetve tette fel a könyvbemutató egyik kulcskérdését: mikor érkezhet el életének azon szakaszához, amikor a gyerek-, illetve a kamaszkorból szerzett élményeit, tapasztalatait összefoglalja egy kötetbe?
A Bitang nyarak írója csupán egyben biztos: a kötet első sorai öt évvel ezelőtt születtek, ami elsősorban jó barátjának, Zalán Tibornak köszönhető. Ő hívta el ugyanis az írót a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaságba, Hévízre, ahol ,,belépőjét” egy – kijelölt témában megírt – szöveg ellenében válthatta meg. Ez a téma akkor a szerelem volt, s a kötet első fejezete pedig éppen ennek az útmutatásnak megfelelően íródott.
A beszélgetés során viszont az is kiderült, hogy a tíz fejezetet magába foglaló könyv végeredménye, illetve az a nyersanyag, amelyből az író dolgozott, nem tekinthető önéletírásnak.
– Természetesen én is voltam tízes éveiben járó kölyök, ez pedig már azonosságnak számít. Olyan élményanyagokból dolgozom, mint a legtöbb író: amit átéltem. Akkor működhetek igazán jól, hogyha olyan anyagot írok meg, amit ismerek. Az ismerés persze nem feltétlenül a megélés, de azt tudjuk legjobban megfogni, amit megtapasztalunk, amit átélünk – fogalmazott Száraz Miklós György, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy könyvének hőse egy mindenkori kamasz fiú is. Ahogyan a szövegrészletek is elárulják: minden kamasz gyerek problémás, mindegyik kínlódik és meg akarja fejteni a világot. Ennek ellenére a prózaíró egyfajta játékként élte meg a fiatalkor (újra)felfedezését, ábrázolását: – Nagyon élveztem ötven év távlatából átélni újra – és átélni át lehetett –, viszont már-már jólesett öregnek lenni, és bizonyos fajta megbocsátó szeretettel szemlélni ezt a valakit, aki ott csetlik-botlik és állandóan valami baja van.
A könyv olyannyira új, hogy még alig néhányan olvasták, ám az olvasmányélményekből összegyűlt reflexiókkal ellentétben Jánossy Lajos a kötetben kirajzolódott világot nem az elkerített sötét falak mögött látja: – Ez egy fojtogató világ, de alapvetően a legnagyobb erényének azt tartom, hogy nagyon szépen és pontosan teremt egyensúlyt, az archetipikus korosztályos problémák és az aktuális politikai és az ilyen-olyan szubkulturális berendezkedés világa között.
Az est moderátora zárógondolatként egy idézettel hangolta rá a közönséget a Bitang nyarakra, s ez egy olyan szövegrészlet, amelyre elmondása szerint a könyv belső krédójaként is tekinthetünk: – Emlékszem a napra, amikor felismertem, hogy valójában sok-sok világ van, és az a sok-sok világ mégis egyetlenegy. Megrendítő volt, mert addig a csillagokat és a felhőket közelebb éreztem magamhoz, mint a körülöttem létező világ nagyobb részét. A fizikai valóságnak csak töredéke érintett meg.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.