A kiállítás megnyitóján elsőként Kassai Péter köszöntötte a közönséget, majd felkonferálta a Tamási Áronról megszólalókat. Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere nyitóbeszédében az otthonérzésre terelte a szót: „talán nem mondok újat azzal, ha kijelentem: Tamási Áron mindannyiunk számára egy fontos író, s ha a kiállítás címét vesszük figyelembe – Bölcső a hegyek között – érzékeljük, hogy rólunk is szól, s az író szülőfaluja, Farkaslaka is viszonylag közel van hozzánk.” Gyermekkori emlékeit is megidézte – sok Tamási-művet elolvasott már gyermekkorában, s nem titkolja, mind a mai napig kedvencének tekinti, néha pedig olyan érzése is támadt: egy sorsban osztozik az íróval. Ez a kisebbségi létnek köszönhető, megtartó erőként látja az irodalmi munkásságát – s kiemelte, pontosan száz éve annak, hogy Tamási kisebbségi írói karrierje elindult Romániában. A transzilvanizmus tekintetében kiemelt fontosságú Tamási személye, aki az erdélyiség történetének legbarbárabb évszázadban is példamutató volt. „Ennek okán alakult ki a transzilvanizmus mint olyan, mert ilyen és hasonló értelmiségiek, írók születtek és álltak ki a közösségért, ahogy tette azt Tamási Áron is” – fejtette ki a polgármester. Az általa legszebbnek tartott Tamási-novellában, a Rendes feltámadásban a kisebbségi lét igazságának egy másféle arculatára bukkanhat az olvasó, és mi, erdélyi származású emberek a sokarcú igazság közül a Tamási-féle igazságot tudjuk a legelső helyre állítani. A székely nyelvvel fűszerezett írásai egy újabb ízt, üzenetet bújtatnak a sorok mögé. Beszédét a fiatal generációkra fókuszálva zárta: „kíváncsi vagyok, milyen szemmel veszi kézbe a mai fiatal generáció ezeket a Tamási-szövegeket, hiszen a mi korunkban egy teljesen más többletjelentéssel bírtak. De abban biztos vagyok, a világ bármelyik pontján is hangozzon el az író neve: érezhetünk benne egy nemzeti összetartó erőt.” Ez pedig rávilágít arra is, hogy nélküle nehezebb lett volna a túlélés a kisebbség számára, irodalmi műveivel mind a mai napig gyógyírként kenegeti az erdélyi magyarság lelkét, személye és mondanivalója örök érvényű marad.
Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács alelnöke Tamási Áront a székely lelkivilág bemutatójaként definiálta.
Nem elhanyagolható kérdés számára az sem, hogy egy nagykövet munkája milyen módon lesz átadható az utókor számára. Mint mondja, az olvasás szépségeit nem mindenki érti meg olyan hamar: van, akinek időre van szüksége ahhoz, hogy átérezze az olvasás szépségét, megértse és átvegye a szövegekben elbújó összetett üzeneteket, amelyeket az előjáróink, a nagy gondolkodóink ránk hagytak.
Ezt követően a Petőfi Irodalmi Ügynökség programigazgatója, Juhász Anna irodalmár mesélte el röviden a kiállítás megálmodását és célját, kapcsolódva az előtte megszólalókhoz.
A vándorkiállítás Sípos Lajos irodalomtörténész munkája révén jött létre, aki főként arra törekedett, hogy Tamási Áront mint alkotót, íróembert mutassák be, amihez hozzátartozik az otthonkeresés, az otthonra találás, de azok az emberek is, akik meghatározták az ő életét. A kiállítás erdélyi turnéja májusban Csíkszeredában indult, a tárlat azóta pedig megfordult már Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is.
A kiállítás kiegészül Sípos Lajos könyvével, melynek címeként Tamási leghíresebb mondatát választották: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
A kiállítás az EgyFeszt ideje alatt megtekinthető volt Gyergyószentmiklós főterén.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.