A kiállítás megnyitóján elsőként Kassai Péter köszöntötte a közönséget, majd felkonferálta a Tamási Áronról megszólalókat. Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere nyitóbeszédében az otthonérzésre terelte a szót: „talán nem mondok újat azzal, ha kijelentem: Tamási Áron mindannyiunk számára egy fontos író, s ha a kiállítás címét vesszük figyelembe – Bölcső a hegyek között – érzékeljük, hogy rólunk is szól, s az író szülőfaluja, Farkaslaka is viszonylag közel van hozzánk.” Gyermekkori emlékeit is megidézte – sok Tamási-művet elolvasott már gyermekkorában, s nem titkolja, mind a mai napig kedvencének tekinti, néha pedig olyan érzése is támadt: egy sorsban osztozik az íróval. Ez a kisebbségi létnek köszönhető, megtartó erőként látja az irodalmi munkásságát – s kiemelte, pontosan száz éve annak, hogy Tamási kisebbségi írói karrierje elindult Romániában. A transzilvanizmus tekintetében kiemelt fontosságú Tamási személye, aki az erdélyiség történetének legbarbárabb évszázadban is példamutató volt. „Ennek okán alakult ki a transzilvanizmus mint olyan, mert ilyen és hasonló értelmiségiek, írók születtek és álltak ki a közösségért, ahogy tette azt Tamási Áron is” – fejtette ki a polgármester. Az általa legszebbnek tartott Tamási-novellában, a Rendes feltámadásban a kisebbségi lét igazságának egy másféle arculatára bukkanhat az olvasó, és mi, erdélyi származású emberek a sokarcú igazság közül a Tamási-féle igazságot tudjuk a legelső helyre állítani. A székely nyelvvel fűszerezett írásai egy újabb ízt, üzenetet bújtatnak a sorok mögé. Beszédét a fiatal generációkra fókuszálva zárta: „kíváncsi vagyok, milyen szemmel veszi kézbe a mai fiatal generáció ezeket a Tamási-szövegeket, hiszen a mi korunkban egy teljesen más többletjelentéssel bírtak. De abban biztos vagyok, a világ bármelyik pontján is hangozzon el az író neve: érezhetünk benne egy nemzeti összetartó erőt.” Ez pedig rávilágít arra is, hogy nélküle nehezebb lett volna a túlélés a kisebbség számára, irodalmi műveivel mind a mai napig gyógyírként kenegeti az erdélyi magyarság lelkét, személye és mondanivalója örök érvényű marad.
Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács alelnöke Tamási Áront a székely lelkivilág bemutatójaként definiálta.
Nem elhanyagolható kérdés számára az sem, hogy egy nagykövet munkája milyen módon lesz átadható az utókor számára. Mint mondja, az olvasás szépségeit nem mindenki érti meg olyan hamar: van, akinek időre van szüksége ahhoz, hogy átérezze az olvasás szépségét, megértse és átvegye a szövegekben elbújó összetett üzeneteket, amelyeket az előjáróink, a nagy gondolkodóink ránk hagytak.
Ezt követően a Petőfi Irodalmi Ügynökség programigazgatója, Juhász Anna irodalmár mesélte el röviden a kiállítás megálmodását és célját, kapcsolódva az előtte megszólalókhoz.
A vándorkiállítás Sípos Lajos irodalomtörténész munkája révén jött létre, aki főként arra törekedett, hogy Tamási Áront mint alkotót, íróembert mutassák be, amihez hozzátartozik az otthonkeresés, az otthonra találás, de azok az emberek is, akik meghatározták az ő életét. A kiállítás erdélyi turnéja májusban Csíkszeredában indult, a tárlat azóta pedig megfordult már Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is.
A kiállítás kiegészül Sípos Lajos könyvével, melynek címeként Tamási leghíresebb mondatát választották: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
A kiállítás az EgyFeszt ideje alatt megtekinthető volt Gyergyószentmiklós főterén.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.