A nyelvészek egy közössége 2010 óta, minden évben kiválasztja, megszavaztatja, illetve közzéteszi az adott év szavait, melyre idén, 2022-ben is sor került, immár a PKÜ Kazinczy Műhelyének közreműködésével.
Az év szava első kategóriájában az ársapka kapta a legtöbb szavazatot, mely magában hordozza a Covid-világjárvánnyal elkezdődött nehézségeket, a menekültválság, valamint a jelenleg is zajló szomszédos háború következményeit. A kormányok különféle, ám mégis sok esetben hasonló módszerekkel próbálják ellensúlyozni az említett kritikus időszakok okozta nehézségeket, melynek egyik eleme éppen az említett ársapka, vagyis a maximált hatósági ár. „Ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban a 2022-es évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok” – olvashatjuk a sajtóközleményben.
Az év antiszavát is megválasztották a nyelvészek, amely ebben az évben a hangemberkedés lett. Minya Károly nyelvész pedig, a következőképp definiálta a jelenséget: „A hangemberek azok, akiknek mindenről van határozott véleményük, kérésre vagy anélkül megmondják a nagy igazságokat és bölcsességeket, többnyire tét és illetékesség nélkül. Széchenyi szájhazafiknak nevezte őket.”
Az év ifjúsági szava az elektromos kéziszerszámokat gyártó Flex nevéből keletkezett igének (flexel) a szlengesített változata. Az ifjúsági nyelvben használt flexel kifejezés (valaki felvág valamivel, illetve a családi kapcsolatokban jelentkező anyagiakkal való kérkedés) érdekessége, hogy csupán néhány éve adatolható ebben a jelentésében.
Az év költői szava – amelyre különösen büszkék lehetünk – nem más, mint az árnyvonat, amely Acsai Roland Hexameterek a kamaszkorról című, klasszikus versformában született verséből lett kiválasztva, és amely épp a Helyőrség oldalán jelent meg először, 2022. augusztus 28-án. Balázs Géza nyelvész kiemelten odafigyelt a versben megidézett kamaszkor jeleneteire, valamint jellemzőire (messzi, percnyi, elsuhant, kipufogott, átutazott), melynek végkicsengéseként megjelenik a költői árnyvonat is: „Árnyvonat indul időben az árnyak után: a kamaszkor.” Továbbá hozzátette: „Az árnyvonat a nosztalgikus, fájdalmas-elmúlásos-örömös emlékezés szimbóluma lesz.” Ezúton pedig szeretnénk gratulálni a szerzőnek, Acsai Rolandnak, aki költeményén keresztül tovább bővítette az irodalom színes fogalomtárát.
Az év szava kiválasztásában közreműködött:
ELTE BTK, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, PKÜ Kazinczy Műhely.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.