Az idén tízéves Versek szódával produkció ezúttal az óbudai Térszínházba invitálta vendégeit, hogy egy est keretében minőségi szellemi fröccsel kínálhassa meg őket. A felszabadult hangulatú együttlétet a kortárs irodalom kiválóságainak társaságában élvezhettük, a középgeneráció képviseletében Farkas Wellmann Éva József Attila-díjas költő, szerkesztő, kritikus érkezett a színpadra, aki a Bárka folyóirat főszerkesztő-helyetteseként, ugyanakkor az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatójaként is ismert. A mester szerepében ő lépett párbeszédbe a fiatal költőnemzedék képviselőjével, Bék Timurral. Tanítványa Gérecz Attila és Debüt-díjas költő, akivel együtt emlékeztek egyéni, illetve közös alkotói útjukra.
Az előadás első felében az est házigazdája, Lázár Balázs színész-költő vezetésével kalandozhattunk a költőnő emlékeiben: a mosolygós gyermeki arc, a komolyodó, elszánt tinédzser és a hivatásában kiforrni látszó felnőtt nő történetekkel kiegészített képei segítették az emlékidézést. Így derült fény többek között arra is, hogy az alkotó Békéscsabát, Székelyudvarhelyt, de még Kolozsvárt is némiképp otthonának tekinti; a doktori disszertációjában pedig a XVIII. század irodalmába utazott vissza, és elmondása szerint Verestói György halotti oratióinak kutatása pályakezdését, költői hangját is jelentősen befolyásolta.
Mint kiderült, az alkotó orvos családból származik, ám a költői hagyományok mindig is jelen voltak az életében – testvére szintén elismert költő, de az életút hasonlósága ellenére mégis eltérő mezsgyén indultak el. „Azt mondják rólad, hogy te vagy az a költő, aki csak jó verseket ír; ritkán írsz ugyan, de addigra megérik a dolog, és csak akkor adod ki a kezedből, ha már az kerekre van csiszolva.” – mondta Lázár Balázs. Farkas Wellmann Éva alkotói stílusa – amit mára már igyekszik levetkőzni – a perfekcionizmusában is megnyilvánult, az utolsó simítások így nála egészen másképp értelmezhetőek. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy első két kötete között kilenc, a második és a harmadik között pedig nem kevesebb, mint hét év telt el. A versesköteteket emlegetve pedig az Itten ma donna választ című alkotás jellegzetességei is előkerültek, a költőnő ugyanis különféle szerepekbe, álarcokba bújva is megszólalt első kötete verseiben – elmondása szerint így próbálgatva-keresve saját hangját kezdeti időszakokban.
Az est számos emlék felidézésével folytatódott, versmegzenésítések kerültek szóba, de a Covid-járvány hétköznapokat felborító számtalan következménye is, a Bárka folyóirat szerkesztősége, és néhány magántitok – többek között – a költőnő szabályos úszástudásának hiányáról. Az esten Tóth János Gergely színművész a költőnő több versét is előadta.
Az est második felében pedig a tanítvánnyal, Bék Timurral ismerkedhetett meg a hallgatóság, akiről mentora rögtön elmondta: nyilvánvaló tehetsége mellett legnagyobb erőssége az egyéni gondolatokban, elképzelésekben mutatkozik meg. S természetesen a tanítvány nem esik messze a mesterétől, a két költő több szempontból is hasonlítható egymáshoz, főként a forma tekintetében. Mindketten igencsak kedvelik – és használják ugyanis „a szonett formájú lélegzetvételeket”. A beszélgetés során szóba került még Bék Timur Aszterión című debütkötete, de a készülőben lévő második kötet is, mely előreláthatólag a következő év tavaszán lát napvilágot Bolygótűz címmel. Bék Timur maga olvasta fel a verseit, ezután, zárásként pedig Bucz Magor zeneszerző, a színház igazgatója Liszt Ferenc egyik művét játszotta el zongorán.
A sorozatról további részleteket a versekszodaval.hu weboldalon lehet találni.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.