A Hajógyár YouTube-csatornáján már több mint 15 videót találunk, amelyek érdekes történetekről árulkodnak. Tetoválóművészek életútjait, rapszövegek irodalmi elemzését, zenei bemutatkozásokat találunk; filmeket, amelyek betekintést engednek a művészélet nehézségeibe, gyötrelmeibe, ugyanakkor felfedik pozitív értékítéletüket s szemléletüket a világról, az irodalomról, a zenéről – a művészetekről.
A Hajógyár nyitóünnepségén Demeter Szilárd köszöntötte elsőként a jelenlévőket. Mint mondta, most nem mint főszereplő, sokkal inkább Dénes Adél előzenekaraként szól néhány szót a Hajógyár születésének körülményeiről. – Egy évvel ezelőtt, amikor kiderült, hogy a hajógyári épületegyüttesnek nincsen gazdája, úgy gondoltam, megtaláltuk a magyar popkultúra otthonát. Bőséges tapasztalattal a hátam mögött azonban tudtam, évek kellenek ahhoz, hogy álmaink megvalósuljanak a hajógyár épületein belül. Tudtuk azt, hogy a hajógyárból egy világbajnok kulturális, művészeti centrumot lehet létrehozni próbatermekkel, stúdiókkal, játszóhelyekkel, vizuális művészetekkel, kortárs irodalommal, kortárs művészetekkel s mindenféle finomságokkal, mint például gasztronómiával. A sokévnyi előkészület miatt azonban úgy gondoltuk, fontos egy virtuális Hajógyár létrehozása, amely úgy készül, mintha ott készülne már a hajógyáron.
Hozzátette, hogy a popkultúra attól működik jól, ha az alkotók a saját karakterüket, a saját szabadságukat tudják belevinni. – A Hajógyár célja a szabadság terepe legyen a könnyűzene világában. Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei igazgatója, a Hajógyár megálmodója, legfőbb mozgatórugója, főszerkesztője. Hálával tartozom neki, hiszen általa élőben hallhattam kedvenc énekesemet, Hegyi Dóra személyében, aki az Ohnody zenekar énekesnőjeként évekkel ezelőtt ejtette rabul a szívemet egy téli napon, Budapest – Tatabánya között a vonaton. Dalai határtalanul járják át testem minden porcikáit. Már akkor tudtam, mikor először hallottam őt, hogy a Hideg című száma lesz az életemet összefoglaló filmem alatti szám. Amely átfogja gyermekkorom az idős énemmel, s amely híd lesz az öregedő személyiségem és a fiatal énem közt. Dénes Adél szintén egy hídról álmodik. Egy olyan hídról, amely összeköti a művészeti ágazatokat, s amely szabad utat biztosít az egymáshoz való átjáráshoz.
– Egy éve várok erre a pillanatra. Egy évvel ezelőtt született meg bennünk az igény arra, hogy a könnyűzene gazdagságát vizuális formában is bemutassuk nektek. Egy olyan platform létrehozása volt a cél, amely közös otthont nyújt mind a kortárs alkotóknak, mind a közönségnek egyaránt. Ahol nincsenek előítéletek és értékítéletek, és nem húz senki éles határokat műfajok között. Ahol csak az alkotás minősége, frissessége és újszerűsége dönt a sorsokról. Nem akarunk egy sokadik, közömbös felület lenni – azt keressük, aminek van mondanivalója és ami értéket közvetít. A felület legfontosabb célja, hogy nem tesz különbséget. Ugyanazon a polcon, ugyanolyan tálalással mutatjuk be az összes művészt: a tetoválóktól egészen a keramikusig, Mező Misitől a Sör És Fű zenekarig, a néptáncosoktól a producereken át. A popkultúrát elhelyezzük ott, ahol mindig is a helye volt: a művészeti ágazatok közt. És bár egyelőre még csak videós műsorokkal jelentkezünk, januárban debütál a Hajógyár.hu multimédiás platformja, amely egy komplex interaktív felület lesz, s amely egy helyre gyűjti össze a Petőfi Kulturális Ügynökség összes könnyűzenei programját. Az álmom, hogy a Hajógyár által hidat építsünk a művészeti ágazatok közt. Egy olyan hidat, amelyen bármikor, biztonságosan átjárhatunk egymáshoz.
Az est folyamán olyan tehetséges előadók live actjeivel találkozhattunk, mint a slammer Bárány Bence, az itthoni és nemzetközi színtéren is egyre látványosabban sikeres Ohnody és Esterházy Fanni táncművész közös produkciója, Solére vagy Saiid és az ék koncertjei. Az after partyn pedig iamyank, az Analog Balaton, Adis Abbé és a Quixotic live léptek fel, hogy együtt mutassák be: a Hajógyárral megszületett a magyar popkultúra új otthona.
Kövesd a Hajógyárat:
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.