A Hajógyár YouTube-csatornáján már több mint 15 videót találunk, amelyek érdekes történetekről árulkodnak. Tetoválóművészek életútjait, rapszövegek irodalmi elemzését, zenei bemutatkozásokat találunk; filmeket, amelyek betekintést engednek a művészélet nehézségeibe, gyötrelmeibe, ugyanakkor felfedik pozitív értékítéletüket s szemléletüket a világról, az irodalomról, a zenéről – a művészetekről.
A Hajógyár nyitóünnepségén Demeter Szilárd köszöntötte elsőként a jelenlévőket. Mint mondta, most nem mint főszereplő, sokkal inkább Dénes Adél előzenekaraként szól néhány szót a Hajógyár születésének körülményeiről. – Egy évvel ezelőtt, amikor kiderült, hogy a hajógyári épületegyüttesnek nincsen gazdája, úgy gondoltam, megtaláltuk a magyar popkultúra otthonát. Bőséges tapasztalattal a hátam mögött azonban tudtam, évek kellenek ahhoz, hogy álmaink megvalósuljanak a hajógyár épületein belül. Tudtuk azt, hogy a hajógyárból egy világbajnok kulturális, művészeti centrumot lehet létrehozni próbatermekkel, stúdiókkal, játszóhelyekkel, vizuális művészetekkel, kortárs irodalommal, kortárs művészetekkel s mindenféle finomságokkal, mint például gasztronómiával. A sokévnyi előkészület miatt azonban úgy gondoltuk, fontos egy virtuális Hajógyár létrehozása, amely úgy készül, mintha ott készülne már a hajógyáron.
Hozzátette, hogy a popkultúra attól működik jól, ha az alkotók a saját karakterüket, a saját szabadságukat tudják belevinni. – A Hajógyár célja a szabadság terepe legyen a könnyűzene világában. Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei igazgatója, a Hajógyár megálmodója, legfőbb mozgatórugója, főszerkesztője. Hálával tartozom neki, hiszen általa élőben hallhattam kedvenc énekesemet, Hegyi Dóra személyében, aki az Ohnody zenekar énekesnőjeként évekkel ezelőtt ejtette rabul a szívemet egy téli napon, Budapest – Tatabánya között a vonaton. Dalai határtalanul járják át testem minden porcikáit. Már akkor tudtam, mikor először hallottam őt, hogy a Hideg című száma lesz az életemet összefoglaló filmem alatti szám. Amely átfogja gyermekkorom az idős énemmel, s amely híd lesz az öregedő személyiségem és a fiatal énem közt. Dénes Adél szintén egy hídról álmodik. Egy olyan hídról, amely összeköti a művészeti ágazatokat, s amely szabad utat biztosít az egymáshoz való átjáráshoz.
– Egy éve várok erre a pillanatra. Egy évvel ezelőtt született meg bennünk az igény arra, hogy a könnyűzene gazdagságát vizuális formában is bemutassuk nektek. Egy olyan platform létrehozása volt a cél, amely közös otthont nyújt mind a kortárs alkotóknak, mind a közönségnek egyaránt. Ahol nincsenek előítéletek és értékítéletek, és nem húz senki éles határokat műfajok között. Ahol csak az alkotás minősége, frissessége és újszerűsége dönt a sorsokról. Nem akarunk egy sokadik, közömbös felület lenni – azt keressük, aminek van mondanivalója és ami értéket közvetít. A felület legfontosabb célja, hogy nem tesz különbséget. Ugyanazon a polcon, ugyanolyan tálalással mutatjuk be az összes művészt: a tetoválóktól egészen a keramikusig, Mező Misitől a Sör És Fű zenekarig, a néptáncosoktól a producereken át. A popkultúrát elhelyezzük ott, ahol mindig is a helye volt: a művészeti ágazatok közt. És bár egyelőre még csak videós műsorokkal jelentkezünk, januárban debütál a Hajógyár.hu multimédiás platformja, amely egy komplex interaktív felület lesz, s amely egy helyre gyűjti össze a Petőfi Kulturális Ügynökség összes könnyűzenei programját. Az álmom, hogy a Hajógyár által hidat építsünk a művészeti ágazatok közt. Egy olyan hidat, amelyen bármikor, biztonságosan átjárhatunk egymáshoz.
Az est folyamán olyan tehetséges előadók live actjeivel találkozhattunk, mint a slammer Bárány Bence, az itthoni és nemzetközi színtéren is egyre látványosabban sikeres Ohnody és Esterházy Fanni táncművész közös produkciója, Solére vagy Saiid és az ék koncertjei. Az after partyn pedig iamyank, az Analog Balaton, Adis Abbé és a Quixotic live léptek fel, hogy együtt mutassák be: a Hajógyárral megszületett a magyar popkultúra új otthona.
Kövesd a Hajógyárat:
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.