Mintegy ötven fővárosi helyszínen csaknem száz programmal várják a művészet és a műtárgyak iránt érdeklődőket szeptember 17. és 19. között a Műtárgyak éjszakája eseménysorozat szervezői. A műterem- és műhelylátogatások mellett különleges kiállítások is színesítik a programot.
Az idei év rendhagyó módon alakította át az élet minden területét, azonban a művészetekért rajongók most sem maradnak izgalmas és különleges programok nélkül.
A múzeumkert nemcsak a hétköznapok kedvelt pihenőparkja, hanem nagy események színhelye is, és számos rejtett érdekesség húzódik a kert hátterében is. A háromnapos eseménysorozat lehetővé teszi, hogy szakmai vezetéssel fény derüljön a múzeumkert rejtett titkaira, múltjának különböző rétegeire és dimenzióira, valamint az események és rendezvények kulisszatitkaira is. A rendezvény szervezői a gyengén látóknak is ajánlják az eseményt, ugyanis a kertet 2019 szeptembere óta gazdagítja egy úgy nevezett tapintható modellszobor is, amely a Nemzeti Múzeum épületét és kertjét 1:250-es léptékben mutatja be, ezzel segítve a könnyebb tájékozódást.
A Műtárgyak éjszakája során a látogatók olyan világhírű festőművésszel „találkozhatnak újra”, akinek kiállítása nemrégiben volt megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában: Frida Kahlo egyedisége és extrovertáltsága okán már a saját korában stílusikonnak számított, és hamar a fotográfusok múzsájává vált. Az apján, Guillermo Kahlón kívül többek közt olyan nemzetközileg elismert fényképészek is megörökítették őt a képeiken, mint a magyar származású Nickolas Muray és Martin Munkacsi, valamint Edward Weston, Imogen Cunningham, Ansel Adams és Manuel Álvarez Bravo is. Toni Frissell sorozatot készített róla a Vogue 1937-ben megjelent, mexikói asszonyokról szóló cikkéhez. Mindemellett Frida Kahlo maga is kísérletezett a fotográfiával, de gyűjtötte is a fotókat, amelyeket sokszor felhasznált a festményeihez is. A halála 50. évfordulóján megnyitott családi archívumban csaknem 6500 felvétel volt – olvasható az esemény ajánlójában.
A Frida Kahlo-kiállítás mellett számos program online is elérhetővé válik, mint például a Vigyázat, hamisítják című körültekintő előadás, amelyben a hazai műkincshamisítás elmúlt harminc évéről lesz szó, vagy a Kortárs ékszer 21. századi mesterei II. nevet viselő kiállítás, amelyben a kortárs ékszer legnevesebb nemzetközi alkotóit bemutató sorozat négy művész életművét helyezi fókuszba.
A Műtárgyak éjszakáját idén különleges nagykövet népszerűsíti: a Lilaruhás nő Szinyei Merse Pál festményéből kilépve az Instagramon segít eligazodni a művészetek világában. Barátaival majálison vesz részt, Herendi-porcelánt fest, kalap- és festőműhelybe is ellátogat. Követői között pedig belépőjegyeket is sorsol majd. A karaktert Kiss Anna Laura színésznő segítségével keltették életre a szervezők.
A vírushelyzetre való tekintettel az eseményeken való részvétel előzetes online regisztrációhoz kötött.
A programok itt tekinthetőek meg: Műtárgyak Éjszakája
Az online térben is megtekinthető események pedig itt: Műtárgyak Éjszakája / online
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.