Jókai Mór születésének napján, immáron 5. alkalommal rendezték meg a magyar széppróza napját, amely a Magyar Írószövetség kezdeményezése révén 2018 óta szerves része a magyar kultúrának. A Ybl-villában megrendezett gálaest során nem csak a már védjeggyé vált novellaversennyel, de kötetbemutatóval, valamint filmpremierrel várták a látogatókat.
Elsőként Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár mondott köszöntőt, amelynek különlegességét az egyúttal bemutatott, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből kölcsönkért Jókainé Laborfalvi Róza főkötője adta. A ritkán látott főkötő, mint mondta, az 1859-es asszonyi viselet korhű visszatükröződése. Általa nem csak Jókai Mórhoz, de feleségéhez, s közös életükhöz, a balatonfüredi villájukban töltött 32 csodálatos évhez is közelebb kerülhetett a közönség.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére a költészet napját 1964. április 11-én, majd a magyar dráma napját 1984. szeptember 21-én ünnepelte a magyar társadalom elsőként. Kistestvérként sokat váratva magára 2018-ban csatlakozott a magyar széppróza napja Jókai születésnapja alkalmából. De vajon miért ilyen sokára, 2018-ban lett ünnep a magyar széppróza napja? Többek közt ezen kérdésekre kereste a választ az egybegyűlt irodalmárok és szakértők társaságában Fekete Péter, aki, mint mondta: „prózairodalmunk sokszínűségét az egész világon elhíresült alkotások tükrözik leginkább.” Elég, ha megemlítjük Jókai Mórt, Ottlik Gézát, Szabó Magdát, Szerb Antalt, vagy épp Márai Sándort, akik alkotásaik révén a határainkon túlmutató irodalommal ajándékozták meg a világot.
Hóvári János utazó nagykövet, a Türk Államok Szervezete irodavezetője házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, végül Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke hivatalosan is megnyitotta a gálaestet. Mint azt kiemelte, a prózában megemlíthető klasszikus, valamint kortárs szerzők impozáns névsora kellően tükrözi prózairodalmunk nagyságát. Megválaszolva az államtitkár kérdését úgy gondolja, hogy prózairodalmunk ünnepe azért váratott magára ennyit, hiszen a számtalan alkotás végigkíséri életünk legfontosabb szegmenseit: része gyermekkorunknak, s velünk vannak felnőtté válásunk rögös útjain. Ekképpen észre sem vesszük, hogy milyen kincsekkel vagyunk körbevéve.
A magyar széppróza napja méltán köthető Jókai Mór születésének napjához, akit a magyar prózairodalom legkiemelkedőbb alkotójaként tartunk számon. Alkotói életműve nem csak az olvasónak, mint befogadónak, de a prózaírónak is olyan példát mutat, amely napjainkban is érvénnyel van jelen irodalomunkban, s egy kézzelfogható mesterkép lehet az alkotó számára. A Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, hogy bár ez az ünnep még gyermekkorát éli, mégis bővelkedik tradíciókkal. „A novellaíró verseny már szokásként kapcsolódik ehhez az ünnephez. Akárcsak a korábbi években, idén is izgatottan várjuk, milyen írások születnek az est végére. Örömteli a tudat, hogy egész Kárpát-medence ünnepel, hiszen a rendhagyó irodalomórák mellett, író-olvasó találkozók is szép számmal lesznek a közel egy hetes ünnepi folyamat alatt. Mindez jól mutatja a magyar olvasóközönség egységét, s a magyar irodalom iránti szeretetünket. Legyen ez egy olyan nap, ami felhívja a figyelmet az irodalom ezen oldalára is. Hiszen jó érzés könyvekkel a kezünkben elaludni, s örüljünk, hogy a klasszikus prózaírók mellett a kortárs magyar irodalom is bővelkedik kiemelkedő alkotásokban.”
Az est programsorozata a novellaíró versennyel folytatódott, amelyben Berta Zsolt, Petőcz András és Regős Mátyás mérettette meg magát. A zsűri tagjai ezúttal Erős Kinga, Hóvári János, Nagy Koppány Zsolt író, a 2018-as gála novellaíró versenyének győztese, Toót-Holló Tamás író, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Rózsássy Barbara költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja és Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja voltak. Mint ahogyan azt már a korábbi évekből megszokhattuk, a versenyzők nem ismerték a megírandó novella témáját. A címet ezúttal Jókai Mór híres kalapjából Toót-Holló Tamás húzta ki, majd az „akik kétszer halnak meg” címmel a zsebükben vonultak el az írók novelláik megírására.
Egy asszonyi hajszál
A novellaverseny már javában zajlott, amikor a közönség a Jókai Mór dokumentumfilmjeként tekintett premiert várta. A székek sorai megteltek, a villany lassanként elhalványult, a tévéképernyőn megelevenedett előttünk a múlt. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza életének dokumentuma volt ez, amelyben Jókai Mór eddig még nem ismert oldaláról is lehullt a lepel. Feleségével való kapcsolatának története akár csak a mesebeli románc tükörképe elevenedett meg előttünk. A családanya, kinek zsenialitásán még a reggeli teendők sora és a napi rutin sem fogott ki. A filmvetítés után Szlama László Junior Príma-díjas népzenész kobozával kápráztatta el a közönséget, majd sor került Az év novellái 2022 címet viselő antológia bemutatójára. A reprezentatív gyűjtemény mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást. A kötet szerkesztőivel, Erős Kingával és Bíró Gergellyel Völgyi Tóth Zsuzsa beszélgetett a kötet szerkesztésének folyamatáról, annak nehézségeiről és szépségeiről.
Az est záróakkordjaként sor került a novellaverseny eredményhirdetésére. Turi Bálint színművész előadásában hallva a novellákat elsőre szinte lehetetlen volt rájönni, hogy mely alkotó rejlik a sorok mögött. Az első helyezettnek járó elismerést végül Berta Zsolt írása nyerte el. Második helyen Regős Mátyás, míg harmadik helyen Petőcz András végzett.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.