Az Irodalmi Szalon 141. estjén három különleges alkotó lépett színpadra a Mitzi kávéházban összegyűlt hallgatóság előtt. Az improvizációktól sem mentes est rövid csúszással, ugyanakkor egy különleges vendég érkezésével indult. A tervezettől eltérően Háy János József Attila-díjas író helyett ugyanis Szabó T. Anna József Attila-díjas költő, műfordító vette át az irodalmi szféra képviseletét. Az esemény hangulatát Hegyi Dóra, művésznevén Ohnody alapozta meg Aranyam a vágy című dalával.
Juhász Anna, az est moderátora elsőként arról kérdezte a művészeket, hogy mely impulzív érzések, vágyak indították őket el gyermekkorukban az alkotói attitűd útján. Szabó T. Anna legújabb kötete Vagyok címmel jelent meg a könyvesboltok polcain. Mint mondta, nem véletlenül választotta összegyűjtött verseit tartalmazó kötetének ezt a címet. „A vagyok és a vágyok szó összecsengése ihlette ezt a címet. A kötet megírása során olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek minden gyermeket foglalkoztatnak. Mi leszek ha nagy leszek, mit szeretnék csinálni majd felnőtt koromban? Én például gitározni, karatézni és írni szerettem volna. Ez utóbbi vágyamat nagyrészt Weöres Sándor munkásságának köszönhetően sikerült is megvalósítanom.”
Berecz István gyermekkorában már kitüntetett szerepe volt a zenének és a táncnak. Mint mondta, gimnáziumi évei alatt talált rá újra, s immáron végérvényesen a tánc kultúrája segített neki átvészelni az identitásválságot, valamint az önmegvalósítás folyamatait.
Hegyi Dóra a múlt, valamint a jövőidő között húzódó ellentétre hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ugyanis nem mindegy, hogy a vágyunk a múltra vonatkozik, s ezzel egy parttalan érzelmi válságba sodor minket, vagy a jövőre irányul, amely vágyaink manifesztálódását is hordozhatja magában. „A 90-es években születtem, amikor a nyugati kultúra először kezdett beszivárogni az országba. Édesanyám VHS kazetta- és lemezkölcsönzőben dolgozott, ahová sokszor vitt magával. A Disney-kazetták, azon belül is a borítójuk, valamint a mesékben rejlő dalok érdekeltek a legjobban. Kíváncsi voltam, hogy a vizuális megjelenés mennyire rezonál a dalok szövegeivel. Ma is így írom a dalaimat. Először képeket látok magam előtt, s aztán írom le ezeket a vizualizációkat szöveg formájában.”
Juhász Anna ezután a mesék és a mondák történetei felé terelte a beszélgetést. Kérdésében a szabadság, a feloldozás, valamint a szerzők életének meghatározó élményei kerültek a hallgatóság figyelmének középpontjába. Szabó T. Anna Senki madara című kötetéből vett részletének felolvasása után az első nagy szerelmek feloldozó érzéséről vallott. Mint mondta, a szerelem és az alkotás szabadságának együttállása az egyik legfontosabb vágy egy művész életében. Hiszen a szerelem szárnyakat ad, átformál, megtanít a másikra és önmagunkra.
Berecz István a mesék és mondák köréből Komjáthy István műveit emelte ki, amelyek meghatározóan hatottak az énekes-néptáncos alkotói életútjára. Az est hangulatát furulyajátékával színezte, és Bartók Béla megkerülhetetlen zenei hagyatékáról is megemlékezett.
Hegyi Dóra a szabadság és az elengedés fogalmának szoros összefüggésére hívta fel a figyelmet. „Rendkívül sokat olvasok, azonban olykor nem jegyzem a szerzők és műveik címét. Régen sokat hibáztattam magam emiatt, mára azonban elfogadtam: számomra a szöveg az, ami igazán fontos. A sorok a velőmig hatolnak, átalakítanak és formálnak. Csak úgy, mint a vágynak, az elengedésnek is van egyfajta iránya. Hiszen az elengedés végén megfogalmazódhat bennünk a szabadság, valamint az elfogadás érzése is, és e kettősség leginkább az elengedés tárgyának mibenlététől függ.”
Az est zárlataként a rendezvény moderátora a sajátos hagyományőrzésről, valamint az egyedüllét és a közösség közt húzódó ellentétről kérdezte a három művészt. Szabó T. Anna úgy fogalmazott, közel érzi magához a szerzőket és a magyar irodalom hagyományát, amelyet szüleinek, édesapja népdalgyűjteményének, valamint önmaga kitartó munkájának köszönhet. A közösség fogalmának létrejöttét a önátadás teljességére való törekvésében látja. Mint mondta, a közönségnek minden érzelmet átadni ritka kiváltság, s egy szerző életében talán a legnehezebb, hiszen az önzés érzése már gyermekkortól meghatározza a világunkat.
Berecz István szerint a művész akkor képes megnyitni minden ajtót közönsége előtt, ha már megtapasztalta a pokol legmélyebb bugyrait is. Úgy gondolja, az ember akkor képes értéket átadni, ha már megélte önmaga legsötétebb mélységeit is.
Hegyi Dóra a transzgenerációs traumák összetartó erejéről is vallott. Véleménye szerint a gyermekkori traumák többsége olyan feldolgozatlan érzelmekkel ruházzák fel az embereket a későbbiekben, amelyek további akadályok elé állíthatják őket az életben. Önmaga megtalálásáról, félelmeinek leküzdéséről, valamint a gyermekkorban elszenvedett és meg nem élt traumákról is vallott az énekesnő. Végezetül az egyik legismertebb, Hideg című dalával zárta az estét.
Az Irodalmi Szalon 2022-es évada a Szerencsejáték Zrt. támogatásával valósult meg.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.