– Manapság nincs kettészakadt magyar irodalom, ahogyan ezt a két világháború között 1927-ben a Nyugat hasábjain Schöpflin Aladár és Babits Mihály írta – osztotta meg gondolatait a díjátadó gála nyitányaként Böszörményi Zoltán Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője. Hozzátette, hogy a mai magyar irodalom egységes, színes és szerteágazó, amelyet az is bizonyít, hogy a tavaly kiírt szépirodalmi pályázatra több mint 300 pályamunka érkezett be a történelmi Magyarország egész területéről.
Az Irodalmi Jelen éves díjai mellett A költészet trendi pályázat nyerteseinek járó jutalmat is az október eleji ünnepségen adták át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A különleges estéről Böszörményi Zoltán így fogalmazott: száz évvel ezelőtt a trianoni békediktátum szakított el minket, ma pedig a koronavírus járvány miatt több díjazottunk nem vehet részt a gálán, de bízom abban, hogy virtuálisan mégis velünk vannak.
A díjazottak között olyan kortárs magyar szerzők is szerepelnek, akik nem csak írói munkásságukért, hanem az irodalomban felvállalt szerepükért is részesülhettek a nagydíjban. Mezey Katalin, Szőcs Géza és Turczi István nem csak írói és költői életműve miatt, hanem a pályakezdőknek nyújtott segítő munkájáért érdemelte ki az elismerést.
Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő és műfordító. Főbb témája az egyén és a közösség viszonya. A kortárs irodalom egyik legikonikusabb alakja nem csak költőként, hanem regény- és a novellaíróként is világirodalmi szintű műveket jelentet meg – hangsúlyozta Varga Melinda, aki rámutatott, hogy Mezey Katalin lírája és műfordítása különleges világot tár az olvasó elé. Az este folyamán a díjazottat Tallián Mariann előadásában a Két part című versével köszöntötték, amely az Irodalmi Jelen Trianon-számában jelent meg.
„[…] legfőbb tartozásunk az idetartozás” – olvasható Turczi István Tartozás című versében, amely szintén a Trianon-lapszámban jelent meg elsőként. A József Attila-díjas költő elárulta, hogy a Tartozás szuahéli nyelven is képviselni fogja a magyar irodalmat, azonban a vírushelyzet miatt a könyvbemutatóra nem tud elutazni a távoli országba.
Szőcs Gézát, a harmadik nagydíjast is a főszerkesztő méltatta. Mint rámutatott: Szőcs Géza művei „a szó szoros és átvitt értelmében forradalmi alkotások, felforgatják a világot és a szabadságra sarkallják az olvasót. Bármilyen témához nyúl, legyen szó a romániai diktatúra legsötétebb éveiről vagy a metafizikai értelemben vett szabadságról, az amerikai tragédiáról, a bevándorlásról vagy a szerelemről, mint egy zsonglőr, úgy játszik a szavakkal, megváltoztatja a világlátásunkat.”
Az Irodalmi Jelen prózadíját idén Döme Barbara kapta. Bene Zoltán Döme Barbara megrázó novelláiról elmondta, hogy bár ezekben a történetekben olykor bizarr sorsok bontakoznak ki, mégsem a letaglózó szó lenne az, amellyel mindezt jellemezné.
Az Irodalmi Jelen Debütdíját Fülöp Dorottya költő, valamint Izer Janka író kapta.
Böszörményi Zoltán az est kezdetén hangsúlyozta, hogy A költészet trendi című pályázatra beadott művek rendkívül erős mezőnyt teremtettek, illetve különböző karakterű munkák érkeztek. Ezért rendhagyó módon hat ifjú alkotót díjaztak a folyóirat munkatársai: Bodor Emese Rékát, Nagy-Endrey Ágostont, Nádasdi Évát, Szabó Réka Dorottyát, Szegedi Melindát és Schlotter Mirát. Különdíjat érdemelt ki Bónus Angéla, Fekete Sarolta, Fenyvesi Fruzsina, Keserű Rebeka, László Zsuzsanna, Major Csilla, Monoki Nagy Dániel, Németh Tünde, Petróczi Annabella, Purger Doroti, Phuonglinh Julianna, Szabó Csilla és Szögi Klaudia. A fiatalok műveiben Nemes Nagy Ágnes, József Attila, Ady Endre és számos kiemelkedő magyar szerző hatása érződik, azonban alkotásaik egy teljesen új irodalmi közeg kialakulásának lehetőségét ígérik. Az este folyamán kiderült, hogyan reagál Krúdy Gyula és Arany János az okostelefonra, valamint az is, hogy hogyan kerülnek antik istenek egy budapesti bevásárlóközpontba. Feltehetőleg a most díjazott fiatalok nevével még találkozhat az olvasóközönség a könyvespolcokon is.
A díjátadóval összekötött irodalmi est itt is megtekinthető:
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.