A magyar haikuköltészet mestere, Fodor Ákos 1945. május 17-én született Budapesten. Konzervatóriumot végzett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Eredetileg középiskolai énektanárnak és karvezetőnek készült, azonban a főiskola elvégzése után több mint húsz évet töltött a Zeneműkiadónál zenei szerkesztőként. Költői pályája a hetvenes évek végén indult, 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel. Több mint húsz verseskötetet publikált és mintegy félszáz színpadi mű magyar szövegét írta. 2003-ban Artisjus-életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el. 2015. február 21-én hunyt el.
A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt szeretővé. Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká. Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt. Boldogok, akik – ha egyetlen haiku pontjában is – találkozhatnak és megérinthetik egymást. (Fodor Ákos)
A magyar haikuköltészet mestere képes volt arra, hogy az életünk legapróbb szegmenseiből kiemelt élethelyzeteket, naponta megélt érzéseket és gondolatokat tökéletesen megkomponált sorokba tömörítse. Fodor Ákos kötetét szorongatva gyakran eluralkodik bennem az érzés, mintha a költő pontosan ismerné minden rezdülésemet és gondolatomat. Mintha az egyszerű mindennapjaim részese lenne, követne a buszon, vagy amikor épp a bevásárlóközpontban bosszankodom. A haiku műfaja jól illeszkedik rohanó világunk berendezkedéséhez. A rövid, pár soros alkotások kellően mély gondolatokkal látják el az olvasót, amelyeken morfondírozhatunk a villamoson hazafelé vagy az autóban ülve, sportolás vagy épp vacsorakészítés közben. Éppen ezért olyan nagyszerű Fodor Ákos haikuköltészete és a hangoskönyv találkozása.
A hangoskönyvek forradalmáról számtalan kétely látott napvilágot. Vannak, akik a könyvek vesztét látják bennük, míg mások a fent említett kényelmi funkciók mellett azon pozitív oldalát emelik ki, amelyek segítik az irodalom és a kultúra terjedését a fiatalabb generációk körében is. De miként jött létre a Fodor Ákos költészetét megelevenítő hangoskönyv?
Fazakas István, a Fekete Sas Kiadó vezetője és az est moderátora elsőként Szilágyi Enikőt kérdezte, miképp emlékszik vissza az alkotói folyamatra. „Mivel egyre kevesebben vesznek könyvet a kezükbe, úgy gondolom, hogy a hangoskönyvnek a jövőre nézve perspektívája van. Sokan ülnek autóban, vonaton, biciklin, a fiatalok kocognak, és talán a költészet így könnyebben el tud jutni hozzájuk. Nyilván semmi nem pótolja azt, amikor a papír illatát érezzük lapozván a könyvet kezünkbe tartva, de csak egy minimális réteg az, amelynek igénye, hogy minden nap olvasson. Úgy gondolom, a haikuk rövidsége miatt nehéz előadást készíteni belőlük. Ekkor javasoltam, hogy Podonyi Hedviggel együtt csináljunk egy hangoskönyvet.” Kiemelte, hogy a kiadónak ez volt az első próbálkozása a hangoskönyvek terén, s hozzátette, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának támogatásával valósult meg a projekt.
Fazakas István az est második felében a költő özvegyét, Podonyi Hedviget kérdezte arról, milyennek látta a hangoskönyv szerkesztésének folyamatát. „Szilágyi Enikő és Fazakas István már előre megjelölték nekem azokat a verseket, amelyeket kötelező jelleggel szerepeltetni kell a hangoskönyvben. Mondhatni egy hármas válogatás folyamata volt ez, amelynek végén konszenzusra jutottunk. A versek ciklusszerűségére törekedtünk, hiszen a választott alkotások időrendben nem egymásután születtek, Ákos legkülönbözőbb életkori és költői szakaszaiban képződtek. Szerencsére konzekvens szemléletmódot képviselt, kialakultan gondolkodott már fiatal korában, legalábbis szövegeinek tanúsága szerint. Ilyen szempontból nem okozott nehézséget az összeállítás.” Hozzátette, a munkafolyamat zárásaként a ciklusokat egymástól elválasztó hanghatások kiválasztása már nagyobb gondot okozott, de a választott zörej- és természeti hangok elősegítik a meditatív állapot kialakulását, ezzel is egy elmélyült állapotot idézve elő.
Zárásképpen az est moderátora kiemelte, hogy bár legtöbben Fodor Ákos költészetét a social media felületeiről ismerik, a hangoskönyv a költő egy olyan arcait engedik megismertetni az olvasókkal, amelyek eddig a nyilvánosság számára rejtve maradtak. A hangoskönyv megálmodói hozzátették: biztosan mindenki egy részletesebb Fodor Ákos-képet kap majd, mint amit eddig megismert.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.