„Otthon vagyok benne. Ismerem buckáit, lankás tájait, alföldjét, ami valljuk be, ha odafentről nézzük, lehet, hogy tényleg unalmasnak tűnik, de én sosem odafent vagyok” – részlet Mirtse Zsuzsa Három szín című prózájából.
Most csend van. Nyugalom.
Már rég nem éreztem ilyet. A háborgás időszaka mindenkit utolér – mondják. A lelki vívódás korszakát élem. Aztán elérkezem Kapolcsra. Művészetek Völgye – ismét. Tavaly már sikerült leküzdenem a démonaimat, idén is menni fog – gondolom magamban. Az első eseményhez érkezem, amely a kapolcsi evangélikus templomban kapott helyet. Fűből, fából irodalom. Érdekes címnek gondolom, a természet és az irodalom örökös összefonódása mindig is vonzott.
Bíró Gergely, az esemény moderátora elsőként a természet iránti vonzódásáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa közelsége az élővilághoz már gyermekkorában kirajzolódni látszott, de igazán fiatal felnőtt korában értette meg, mit is jelent számára az élővilág nyújtotta ősi erő. Több mint tizenkét éven át volt főmunkatársa a Süni néven ismertté vált ökológiai gyermekmagazinnak, amelyben hangsúlyos szerepet kapott az élővilág s annak megfoghatatlan misztériuma. A templom falai közt elsőként Három szín című írását hallhatjuk. A felolvasást követően Bíró Gergely a természeti képekről, valamint az író prózájában megjelenő vadvirágnevek kapcsolatáról kérdez. De vajon mely pontok mentén köthető össze a személyes szülőföld képlet, valamint a vadvirágok neve a kortárs irodalmunkkal? Mirtse Zsuzsa novellisztikájában a természeti képek mellett élővilágunk megismerésének folyamata is kitüntetett szerepet kap. Mint mondja, a virágok neve kellemesen hat a sorok közt. Már kiejtésük által is belefeledkezik az ember a mindennapok problémáiba, pedig megismerésük és megértésük élethosszig tartó folyamat. Talán éppen ezen írói attitűdből adódik, hogy Mirtse Zsuzsa írásaiban gyakran sejlik fel az elmúlás gondolata. Az ember szüntelen szeretne hinni a linearitásban, de az örök körforgás mégis utoléri. Ahogyan a nagypapa átadja tudását a gyermeknek, vagy ahogyan a gyermekből felnőtt, s a felnőttből idős lesz. Szintézise mindannak, amelyet a természet képvisel. Mert a valóságnál nem létezik érdekesebb – mondja, ha az ember ismeri mindazon ajtókat, amelyeken érdemes belépni.
Az előadás záróakkordjaként Bíró Gergely a belső harmónia, valamint a természet kapcsolatáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa a gombaszedésre esküszik. Hiszen, mint mondja, a szabad ég alatt mindig teljesnek érezheti magát az ember. Amikor belső békénk felborul, s a harmóniaérzetünk kimozdul megszokott medréből, úgy érezzük, minden összenyom. Testünk és elménk rabjaivá válunk, amelyből csak önmagunk segítségével tudunk kiszabadulni. A természet a teljesség felé haladás útjára terel bennünket. Az optimalizálódás széles skáláján mozgat, amint az avarra, az apró bogarakra vagy épp a gombafajták helyes megállapítására gondolunk. A zavaró tényezők távoznak, s talán anélkül, hogy tudatosítanánk magunkban, a lelki békénk automatikusan rendeződik.
Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott.
Mi is az a művészetterápia és hogyan segíthet bennünket a traumafeldolgozás rögös útjain? A Diabelli művészeti és oktatási alapítvány udvarában Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével kerestünk választ a kérdésre. A foglalkozás során Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta módszerével és az agyagozás alapjaival ismerkedtünk.
A színes – főként a kortárs – művészvilágot bevonzó fesztivál, a Művészetek Völgye idén is rengeteg újdonsággal várta az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény természetesen az irodalom tágas teréből is válogatott: a klasszikusainktól egészen a kortárs irodalomig válogathattak és kaphattak kedvükre valót az irodalom iránt érdeklődők.
Az idei tíznapos fesztivál kiemelt élőirodalommal kedveskedett a közönségnek, szombaton az esti órában lehetett részt venni két kiváló író, Döme Barbara és Király Farkas közös beszélgetésén.
A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”
A Hajógyár Zene és színház nevű programsorozatán belül különleges összeállítására látogathattak el az érdeklődök július 19-én az A38-as hajón. Az est házigazdája, Hegyi Dóri először a magyar slam egyik ősatyját, Saiidot (Süveg Márk) faggatta az életútjáról, zenei és művészi világlátásáról, majd kis felpörgetés gyanánt csatlakozott hozzájuk az interaktív improvizációs színház eszköztárával a Momentán Társulat is.
Egyéves születésnapját ünnepelte a Magyar Kultúra Magazin június 29-én az A38-as hajón. Az ünnepélyes hangulat már a programok előtt erőteljesen érzékelhető volt: a vendégeket a lap főszerkesztője, Bonczidai Éva és csapata fogadta az előtérben, ahol a lap összes példányát kedvükre forgathatták a kíváncsiskodók.
Négyes könyvbemutatóval voltak jelen az Erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztői és szerzői a 7. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 12-15. között tartottak. A Sorsok című közös könyvbemutatón a szerzőkkel Miklóssi Szabó István beszélgetett, közreműködött Márdirosz Ágnes színművész. Bálint Tamás Szennyes, Muszka Sándor Idegen állat, Sántha Attila Ágtól ágig és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyveit ismerhették meg a jelenlevők.
Tamási Áron 125. születési évfordulójának alkalmából turnézik Erdélyben az Irodalmi Szalon. Az eseményen bemutatták dr. Sipos Lajos irodalomtörténész Tamási Áronnal foglalkozó kötetét, melynek címe Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.