Szalai Klaudia: Irodalmi Jelen-gálaest

2022. október 07., 08:10

Október 4-én az Aradi magyar napok alkalmával átadták a 2021-es évre szóló Irodalmi Jelen-díjakat. Az aradi Jelen Ház nagytermében megrendezett gálaünnepségen Böszörményi Zoltán, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas író-költő, az Irodalmi Jelen alapítója, főszerkesztője, valamint Varga Melinda József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen vers-, illetve interjúrovatának szerkesztője köszöntötte a hallgatóságot. A gálaműsor zárásaként székely irodalmi humoresttel kedveskedtek a közönségnek.

 

Fotó: Bege Magdolna

A határt átlépve szívem a torkomban dobogott. Arad. Sokat hallottam már róla, de még sosem jártam ott. Talán itt még a közönség is más lesz. Talán a dohányáru is más a boltokban, vagy az a helyi finomság, amit a nyári grillezés során szoktam látni erdélyi barátaimnál. A miccs. Az Irodalmi Jelen Házához érkezve ismerős arcokat látok. Díjazottak, akik izgatottan várták az estét.

Fotó: Bege Magdolna

Az Irodalmi Jelen-díjat 2002 óta évente kaphatják meg azok a költők és írók, akik az éves munkájukkal méltó módon képviselik a magyar kortárs irodalmat. Az Irodalmi Jelen otthonában, a Jelen Ház nagytermében elsőként Böszörményi Zoltán köszöntötte a hallgatóságot. A terem soraiban olyan kortárs költők és írók foglaltak helyet, mint Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Sántha Attila, valamint Ilyés Krisztinka, Mirtse Zsuzsa és Kovács Újszászy Péter. A főszerkesztő köszöntőjében kiemelte, hogy ebben az évben a megszokottól eltérően a felújítási munkálatok miatt nem a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hanem a lap otthonaként is ismert aradi Irodalmi Jelen Házában adják át a díjakat.

Fotó: Bege Magdolna

Idén mindkét debütdíjas az Irodalmi Jelenben megjelent esszéiért, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség pályázatán nyertes mentorprogram kiválóan teljesítő résztvevőjeként kapta az elismerést. Elsőként Ilyés Krisztinka vehette át a 2021-es év Irodalmi Jelen Debüt-díját, esszé kategóriában. A fiatal szerző Keszthelyen született, de Erdélyben nőtt fel, állandó lakóhelye mindmáig Gyergyóalfalu. Székelyudvarhelyen pedagógia szakon tanult, ott érettségizett, majd Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar szakán szerzett oklevelet; a mesterszakot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatja, mindemellett az Előretolt Helyőrség Íróakadémián is mester szakos hallgató. „A költészet mindig csontig hatol, az álom pedig a legközelebbi társa – nem papíralapú, hanem a soha egészen fel nem tárható emberi eszme- és érzelemvilágé. Ide már csak egy párna és takaró kell, ami addig ér, ameddig én nyújtózkodni kívánok” – vallja. Az elmúlt néhány évben rendszeresen közölt verseket az Irodalmi Jelenben, a központi és erdélyi Helyőrségben, a Pannon Tükörben, a Székelyföldben, a Korunkban és az Újnautilusban. Első kötete 2021-ben jelent meg Papírcsillag címmel.

{P4

Az est második díjazottja, Kovács Újszászy Péter Kolozsváron született 1996-ban, színésznek készült, végül az irodalom mellett köteleződött el. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán diplomázott, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mesterszakos hallgatója. Versei, esszéi, recenziói többek között az Irodalmi Jelenben, az Előretolt Helyőrségben, a Magyar Naplóban, a Székelyföldben, a Látóban, a Korunkban, a Pannon Tükörben, a Bárkában, a Kortársban, a SZIF-online-on stb. jelentek meg. Verseire nagy hatással volt Dsida Jenő költészete, de Fekete István, Rudyard Kipling, R. M. Rilke és Szergej Jeszenyin is. Az Irodalmi Jelenben költeményei mellett kritikáival és esszéivel is megismerkedhettünk. A fiatal alkotóra a formai változatosság jellemző, szívesen hódol a kötött formájú költeményeknek, sorai roppant muzikálisak, de nem zárkózik el a szabad áramlású versektől sem. Verseinek képi világa olykor meghökkentő, szokatlan, nagyon plasztikus, emlékeztet a neomanierista költők verseire, de fellelhető lírájában az impresszionista jelleg is. Esszé kategóriában vehette át az Irodalmi Jelen Debüt-díját.

A kortárs magyar irodalomban kiemelkedően teljesítő fiatalok díjazása után Böszörményi Zoltán köszöntötte az idei nagydíjasokat. Az Irodalmi Jelen Költészet-díját Bánkövi Dorottya vehette át. A költő Budapesten született 1994-ben, a Városmajori Gimnáziumba járt ének-zene és dráma fakultációra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakán szerzett diplomát, de Erasmus-ösztöndíjjal a kolozsvári egyetemen is töltött fél évet. Volt kulturális újságíró, gyermekkora óta ír verseket, de prózát és drámát is. Öt évet volt az Előretolt Helyőrség Íróakadémia diákja. A női test biztonsága című debütkönyve 2020-ban jelent meg a KMTG–Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, verseit a magyarországi és erdélyi rangos irodalmi lapok rendszeresen közlik, 2021-ben alkotói munkásságát Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal támogatták. Lírájának központi témája a személyiség fejlődése, a nő, a nőiség, az anyaság, a szerelem, a test, a teremtés, a születés, Isten. Hamarosan az Irodalmi Jelen felületén olvashatnak tőle/róla bővebben, novemberben ugyanis ő lesz a hónap alkotója.

Az Irodalmi Jelen Prózadíját Mirtse Zsuzsa író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia ösztöndíjakért felelős referense, a Magyar Napló irodalmi folyóirat kritikarovatának szerkesztője nyerte el. A prózadíjas alkotó műveiben egészen különleges világokba kalauzolja az olvasót: olyan, mint egy jelenkori boszorkány, aki szavakkal babonázza meg olvasóit. Versben, mesében, kisprózában és nagyobb lélegzetű prózai művekben eddigi életműve páratlan és kimagasló. Mirtse Zsuzsát nem a történetek érdeklik, hanem ami mögöttük van, egy párkapcsolatról szóló novella vagy egy nehéz életeseményt leíró felnőtt mese cselekménye csak ürügy, hogy a lélektani határainkat feszegesse, és a tizenhárom bűvös tükörbe bele tudjunk nézni, és azt is észrevegyük, hogy az egész világ költészet.

Az idei Irodalmi Jelen Nagydíját Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő, prózaíró kapta, aki 2005-ben prózadíjasként vehette át díját Böszörményi Zoltántól. Formabontó, polgárpukkasztó stílusával a kilencvenes években ismertette meg magát az olvasókkal. Újító attitűdje miatt Sántha Attilával, László Noémivel, Fekete Vincével és másokkal együtt „felforgatták” az erdélyi irodalmat. Magyar–angol szakos (kolozsvári) diplomával, Szegeden és Bécsben kiegészített tanulmányai birtokában van jelen a kortárs magyar irodalomban – verssel, prózával, paródiával, kritikával, esszével, tanulmánnyal, publicisztikával, szín- és bábdarabbal, angol, spanyol és román nyelvből tett műfordításaival.

Az est zárásaként Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Sántha Attila, valamint Varga Melinda olvasott fel humoros, ízes székely nyelven született írásaiból, amelyek a jó hangulat megalapozását garantálták.