Hétfőn délután, az Országos Széchényi Könyvtárban bemutatták a Közelítések a miatyánkhoz című tanulmánykötetet, amelyet Kocsis Imre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora méltatott.
A kötetbemutatót Farkas Wellmann Endre, a magyar PEN Club alelnöke beszédével nyitották meg, akinek szavait Salamon Gábor tolmácsolta. Mint mondta, a magyar miatyánkok ötletéről mintegy öt éve hallott először Szőcs Gézától, aki lelkesedve beszélt a könyv születésének folyamatáról. Egy kötet, amely soha nem látott módon dolgozza fel a Krisztustól tanult alapimádságunk sokféle vonatkozását, a magyar szövegváltozatok történetét és az ezekhez kapcsolódó összes tudnivalót. „Szőcs Gézának egyik csodálatos képessége ez volt: látta kultúr- és irodalomtörténetünk szövetén a foltokat, e szövet szakadásait néha pedig az anyaghiányt. Másik csodálatos képessége az volt, hogy ezeket a szakadásokat jó érzékkel tudta orvosolni. Ez a könyv, amit most bemutatunk, Szőcs Géza nagy projektjeinek egyike, amelynek beteljesülését sajnos már nem érhette meg. De örömteli dolog ugyanakkor, hogy Schöck Gyula, akivel annak idején belevágtak ebbe a nagy vállalkozásba, nem adta fel, nem tántorította el a könyv kivitelezésétől sem Szőcs Géza halála, sem az azóta egyre gyarapodó financiális nehézségek sokasága.” Hozzátette, hogy a kötet szerkesztője egy szép és impozáns könyvet hozott létre, amelyet Szőcs Géza is elégedetten lapozgatna és talán elmesélné, hogy ő miben látja e munka napjainkbeli küldetését. Hiszen vagyunk még és leszünk is sokan, akik a mi Atyánkat szólítjuk meg imádságos hangon és abban is joggal bízhatunk, hogy néhány száz év múlva majd egy hasonló könyv fog megjelenni, ami ugyanilyen fontos lesz az akkori magyarok számára.
Schöck Gyula, a kötet szerkesztője köszöntőjében elmondta, hogy az elkészült mű legfőbb missziója a miatyánkkal foglalkozó történetek hétköznapi emberek számára is fogyasztható és könnyen befogadható értelmezése és prezentálása volt. Mint mondta, a kötet szerkesztésének folyamata során számos egyházi személyiséggel egyeztetve készültek el a tanulmányok, amelyek bár nem kronológiai sorrendben követik egymást, értelmezésük és befogadásuk mégis könnyed az olvasóknak. A könyv megjelenésében Fekete Péter egykori államtitkár is segédkezett, akinek financiális támogatása nélkül nem jelenhetett volna meg az ökumenizmus jegyében született tanulmánysorozat.
A kötetbemutató zárlataként Kocsis Imre mutatta be a mű felépítését és tematikus csoportjait. A tanszékvezető professzor kiemelte, hogy a tanulmányok – tudományos tartalmuk ellenére – közvetítő szándékkal bírnak. A tanulmányok a szerzők nevének ábécésorrendjét követik. Tartalom szempontjából pedig négy csoportra oszthatók: az első csoportba azok az írások tartoznak, amelyek szerzői a miatyánk bibliai szövegét és bibliai változatait vizsgálják, szentírástudósként, teológusként vagy filológusként. A második csoportba tartozó értekezések az értelmezéstörténetbe adnak betekintést. A harmadik csoportot azok a tanulmányok alkotják, amelyek a miatyánk liturgikus alkalmazását ismertetik a különböző felekezetek gyakorlatában. Az utolsó csoportba azok az írások sorolhatók, amelyek az Úr imádságának sajátos fordításairól számolnak be. Mint mondta, ezen csoportok között természetesen akadtak átfedések, valamint az illusztrációkkal és képekkel is bővített tanulmánykötet tovább segíti az olvasói befogadást.
Csorba László történész, egyetemi tanár, az MTA doktora a könyvet mindazoknak ajánlja, „akik szeretik a mikrotörténelmet, vagyis annak élvezetét, hogy egyetlen tükörcserépbe belepillantva fedezhetik föl benne a visszacsillámló gigantikus világokat. Akikhez közel áll a kereszténység kulturális univerzuma, fontosnak érzik örökségének közösségi jelenlétét a mai világban, sőt, netán ennek vonzáskörében személyesen is érintve érzik magukat. Akik szeretik a történelmi rejtvényfejtést, az adatok lege artis egybeszövése révén kirajzolódó időbeli és térbeli mintázatokat mint a kutatás során megfogalmazódó kérdésekre adható összetett válaszokat.”
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.