Bizonytalan jövőkép, de egy közös érdek: ekképpen lehetne összefoglalni a július 31-én Kapolcson, a Petőfi-udvarban tartott könnyed, reggeli beszélgetés legfontosabb üzenetét. Az esemény során dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum vezetője, Gombos Péter magyar szakos tanár, olvasáskutató, Kovács Gergely magyar szakos tanár, valamint Poós Zoltán író, az esemény moderátora beszélgettek az alfa generáció olvasási szokásairól, az online világ problematikájáról, valamint a tanárok küldetéstudatáról.
Rohanó világunkban egyre többször felejtünk el megállni. A bizonytalanságok és a meg nem válaszolható kérdések korát éljük. Háborús veszély, klímaváltozás, koronavírus, infláció, járvány, szegénység, vízhiány, élelemhiány hastegek árasztják el online felületeinket. Mindemellett hajt bennünket a megfelelési kényszer, a bizonyítási vágy annak érdekében, hogy önmagunknak s családunknak megteremthessük azt az életet, amelyről mindig is álmodoztunk. Az Y generáció tagjaként bennem is a jövőképemmel kapcsolatos kérdések ezrei merülnek fel: vajon vállalhatok gyermeket? Szívhatok még friss levegőt negyven év múlva is? Vajon lesznek még könyvek és létezni fog a nyomtatott sajtó?
A kérdések ott kezdődnek – vallja Gombos Péter –, hogy hajlandók-e olvasni az alfa generáció tagjai. Egy 2009-es mérés alapján azoknak a gyermekeknek, akik saját bevallásuk szerint rendszeres fogyasztói az online világnak, a 69 százaléka soha nem vett könyvet a kezébe. Az olvasáskutató szerint a probléma alapjai a felgyorsult világban keresendők. A kérdés tehát nem az, hogy mit olvasson a gyermek, hanem az, hogy fellelhető-e benne a könyvek szintjére való lelassulás hajlandósága. Az olvasási szokások tendenciája generációról generációra változik. Gondoljunk csak a nagyszülőkre, akik felhalmozott könyveik birodalmával is büszkélkedhetnek az unokáknak.
Az alfa generációnak és családjuknak már nehezebb dolguk van, hiszen az online világ talán túlzás nélkül születésük pillanatától meghatározó a mindennapokban. A mese műfajára gondolva elsőként sokaknak a televízióból ismert, vizuális kultúrával átitatott, gyermekeknek készült film jut eszükbe. Dr. Harmath Artemisz szerint a kép- és hanganyag együttható ereje mára már megkerülhetetlen alapját képezi a szövegek kultúrájának. A különböző médiumok sokkal jobban reflektálnak egymásra az adaptációnak köszönhetően, másrészről az online világban tapasztalt vizuális kultúra megköveteli a szépirodalom látásközpontú integrálását a köztudatba.
Poós Zoltán szerint a vizuális kultúra térnyerése révén mind a kiadók, mind pedig a szerzők az alkalmazkodásra, ezáltal egy újfajta szemlélet elsajátítására lettek ítélve. A képregények dinamikusabb rajzokkal, a szépirodalmi szövegek illusztrációk beszúrásával, míg a mesekönyvek számos képi anyaggal gazdagodtak, ezzel segítve az olvasást. Az irodalomtörténész szerint az illusztráció kultúrája magas színvonalú Magyarországon, azonban az ökonómiai válság miatt a papírvásárlás nehézsége és a nyomdai munkálatok kifizetése tovább nehezíti a terjesztést.
Kétségtelen tehát, hogy a kép és a szöveg szoros kapcsolatban áll egymással, de vajon miképp befolyásolja az olvasás folyamatát e két különböző ágazat?
Poós Zoltán szerint az Instagram, valamint a Tiktok platformok térnyerésének köszönhetően a papíralapú formátum lassanként már a múlté. Az Instagram lehetővé teszi, hogy oldalunkon polaroid fotók hatását keltve osszuk meg a világgal fotómontázsunk kiemelt szegmenseit, míg a Tiktokon az idézeteket zenei aláfestéssel, valamint a fiatalok által kedvelt képi anyaggal ötvöződik. A beszélgetés során gyakran felmerülő kérdés volt, hogy vajon képesek lehetünk-e mi, tartalomkészítők olyan mézesmadzagok elhelyezésére az imént említett platformokon, amelyek visszacsábítják a fiatalokat a papíralapú könyvek olvasásához. S bár a válaszokban nem született konszenzus, az kijelenthető, hogy ha ezen felületekre nem ellenségként, hanem az alfa generációt megragadható, a tudatos tartalomfogyasztásra sarkalló platformokként tekintünk, nagy lépéseket tehetünk az irodalom szeretetének reneszánsza felé.
Egy 2016-os tanulmány szerint a gyermekek a „régi”, „nehezen értelmezhető”, „unalmas” jelzőkkel illették az oktatási rendszerben megjelenő szépirodalmi alkotások többségét. Kovács Gergely véleménye alapján az iskolások többsége nem tud lelassulni arra a folyamatra, hogy elolvasson egy regényt. Az online világ információáradatának köszönhetően a gyermekek figyelmét legfeljebb tíz percig lehetünk képesek lekötni anélkül, hogy az internet hálójához nyúlnának, ekképpen az olvasást mint egyfajta élményszerzési módszert kellene megszerettetni a fiatalokkal. Az irodalmi alkotások megértésének elsajátítása már gyermekkorban elkezdődik. Dr. Harmath Artemisz szerint a kortárs gyerekkönyvek nem csupán a generációk közt húzódó szakadékhoz nyújthatnak hídszerepet, de a fiatalok szövegalkotási készségeinek fejlődését is indikálják.
A beszélgetés záróakkordjaként a Mesecentrum munkatársai a társadalom és a szülők hatásköre mellett a tanárok, valamint a magyar kultúra vezérszemélyiségeinek meghatározó szerepvállalására hívták fel a figyelmet. Kovács Gergely szerint az olvasás szórakoztató és hasznos mivoltát nem lehetetlen „visszatanítani” az alfa generációnak, ugyanakkor kétséget kizáróan többletenergia befektetésével és a különböző médiumok bevonásával érhető el a kívánt eredmény. Fontos, hogy olyan személyek álljanak a fiatalok olvasási élményét középpontba helyező kezdeményezések élén, akik a kultúrában vállalt szerepükkel képesek megszólítani a fiatal generáció tagjait.
Az online világ térhódításával, valamint világunk felgyorsult tempójával tehát nehéz felvenni a versenyt, de ha megtanulunk kellően alkalmazkodni és elfogadni, egy nap talán újra reneszánszát éli majd a papíralapú könyv, a nyomtatott sajtó s talán a kortárs magyar irodalom is.
Az eső sem bátortalanította el a csíki jazzfesztivál közönségét, kitartott, élvezte apraja-nagyja a színes programkínálatot. Tartalmas ötnapos programmal készültek idén is a Csíki Jazz szervezői. 14 koncert, tíz ország fellépői, 14 zenei stílus, jam session, táncperformansz, gyermekprogramok, kézművesek és képzőművészek várták a nagyérdeműt július 27–30. között Csíkszeredában. A 12. alkalommal megszervezett fesztivál két helyszínen, a Mikó-vár impozáns udvartere mellett és a Kulissza kávéház előtti Petőfi-színpadon zajlott.
Mi is az a művészetterápia és hogyan segíthet bennünket a traumafeldolgozás rögös útjain? A Diabelli művészeti és oktatási alapítvány udvarában Kiss Dorottya művészetterapeuta vezetésével kerestünk választ a kérdésre. A foglalkozás során Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta módszerével és az agyagozás alapjaival ismerkedtünk.
A színes – főként a kortárs – művészvilágot bevonzó fesztivál, a Művészetek Völgye idén is rengeteg újdonsággal várta az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény természetesen az irodalom tágas teréből is válogatott: a klasszikusainktól egészen a kortárs irodalomig válogathattak és kaphattak kedvükre valót az irodalom iránt érdeklődők.
Az idei tíznapos fesztivál kiemelt élőirodalommal kedveskedett a közönségnek, szombaton az esti órában lehetett részt venni két kiváló író, Döme Barbara és Király Farkas közös beszélgetésén.
Bíró Gergely, az esemény moderátora elsőként a természet iránti vonzódásáról kérdezi az írót. Mirtse Zsuzsa közelsége az élővilághoz már gyermekkorában kirajzolódni látszott, de igazán fiatal felnőtt korában értette meg, mit is jelent számára az élővilág nyújtotta ősi erő.
A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”
A Hajógyár Zene és színház nevű programsorozatán belül különleges összeállítására látogathattak el az érdeklődök július 19-én az A38-as hajón. Az est házigazdája, Hegyi Dóri először a magyar slam egyik ősatyját, Saiidot (Süveg Márk) faggatta az életútjáról, zenei és művészi világlátásáról, majd kis felpörgetés gyanánt csatlakozott hozzájuk az interaktív improvizációs színház eszköztárával a Momentán Társulat is.
Egyéves születésnapját ünnepelte a Magyar Kultúra Magazin június 29-én az A38-as hajón. Az ünnepélyes hangulat már a programok előtt erőteljesen érzékelhető volt: a vendégeket a lap főszerkesztője, Bonczidai Éva és csapata fogadta az előtérben, ahol a lap összes példányát kedvükre forgathatták a kíváncsiskodók.
Négyes könyvbemutatóval voltak jelen az Erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztői és szerzői a 7. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 12-15. között tartottak. A Sorsok című közös könyvbemutatón a szerzőkkel Miklóssi Szabó István beszélgetett, közreműködött Márdirosz Ágnes színművész. Bálint Tamás Szennyes, Muszka Sándor Idegen állat, Sántha Attila Ágtól ágig és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyveit ismerhették meg a jelenlevők.